Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

igények között. Talán az egyházi építkezések támogatása terén mutatkozott meg legin­kább a kegyúr város visszafogott áldozatvállalása, bár összességében ezek a ráfordítá­sok sem elhanyagolhatók a városi költségvetésben. A különféle rendezvények lebonyo­lításában és sikerük elősegítésében viszont valóban maradéktalanul érvényesült a város­háza irányítóinak segítőkészsége. Glattfelder értékelte ezt, s többször kifejezte köszöne­tét érte. Pálfy József polgármesterről is szólnunk kell néhány szót. A szegedi önkormány­zat első embere készségesen együttműködött Glattfelderrel a szentév sikeressé tételében, ám ezt saját pozíciója társadalmi súlyának tudatában tette. A régi vágású liberális Pálfy elismerte a katolikus egyház szegedi befolyását és Glattfelder tekintélyét, de megkíván­ta, hogy ő szintén megkapja a neki kijáró tiszteletet. Pálfy mindig elismerően nyilatko­zott a megyéspüspökről, azonban soha nem ragadtatta magát olyan bombasztikus túlzá­sokra, mint például Tóth polgármester-helyettes tette a domaszéki kápolna felszentelé­sekor mondott beszédében. A polgármester arra sem volt hajlandó, hogy Glattfelder püspök vagy Imecs főispán mellett csak másodrangú szereplőként vegyen részt olyan eseményeken, amelyeken úgy érezte, hogy őt velük egyforma hely illeti meg. Lehetsé­ges, hogy a Szent Jobb szegedi látogatásának ünnepségeiről való távolmaradása valójá­ban ezzel magyarázható, hiszen egy ilyen nagyjelentőségű eseményen valamennyi helyi előkelőség fontosnak tartotta a megjelenést. Ez persze csak apró momentum, s nem változtat azon a tényen, hogy Szeged meg­adta a katolikus egyház által elvárt támogatást államalapító királyunk jubileumának méltó megünnepléséhez. A püspöki székhely rangot egyházjogilag alig hét éve elnyert város az ünnepségek sikeres megrendezésével újra bebizonyította a magyar katolikus egyháznak alkalmasságát e fontos szerepkör betöltésére. Úgy véljük, a tanulmánynak sikerült bizonyítani, hogy az 1938-as Szent István ju­bileumi évet Szeged egyháztörténete egyik igen jelentős fejezeteként kell számon tarta­nia a történetírásnak. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom