Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
mint amilyen ezer év óta Rómából árad hazánkra. Arra intette hallgatóit, hogy ebben a szeretetben, és ne a pártoskodásban keressék a nemzet jövőjét. Befejezésül az ünnepélyes fogadtatásra utalva ezt mondta: „Hálás vagyok, hogy kifejezésre juttatták ragaszkodásukat püspökük és az Anyaszentegyház iránt, mert ez azt bizonyítja, hogy Szeged népe tudja, hogy van egy szív, amely érettünk dobog és van egy hely, ahonnan csak szeretet, jóság és áldás száll Magyarország felé.”24 Beszéde után a püspök áldást osztva haladt el a megjelentek között, s a kijáratnál beült a polgármester gépkocsijába, amely a püspöki palotába vitte. A megyéspüspök valószínűleg elégedett lehetett a nagyállomáson lezajlott üdvözléssel, mert december 10-én felkereste hivatalában Pálfy polgármestert, hogy köszönetét mondjon az ünnepi fogadtatásért.25 A szegedi dohánygyári munkások keresztényszocialista szervezete az 1938-as esztendő adventjében négy kultúrdélutánt rendezett. Ezek műsorát — tekintettel államalapító királyunk jubileumi évére — Szent István szellemében állították össze. Az első rendezvényre november 30-án került sor. A megnyitót mondó Butkay Nándor ecsetelte a Szent István-emlékév jelentőségét, megemlékezett az eucharisztikus világkongresszus budapesti eseményeiről és a Felvidék visszacsatolásáról. Beszédével alapot kívánt adni a további délutánokon következő előadásokhoz.26 December 7-én, a második kultúrdé- lutánon már dr. Imecs György, a város főispánja is megjelent. Ezzel a szervezők nyilván azt kívánták demonstrálni, hogy a rendezvénysorozat teljesen megfelel a hivatalos elvárásoknak. A jelenlevők egyébként dr. Fejes Tibor piarista tanár „Szent István intelmei fiához és a mai magyarok” című előadását hallgathatták meg.27 A sorozat harmadik délutánján, december 14-én Jandlik József érseki tanácsos eszmefuttatása hangzott el „Mit köszönhet a mai magyarság Szent István kulturális alkotásainak” címmel.28 A kul- túrdélutánok utolsó alkalmán, december 21-én a közönség soraiban foglalt helyet Pálfy József polgármester és Glattfelder Gyula megyéspüspök. Dr. Kovács Sándor, ország- gyűlési képviselő „Állampolgári kötelességek Szent István szellemében” címet viselő előadása után Glattfelder püspök zárta be a kulturális sorozatot. Beszédében kifejezte örömét, hogy a munkásság első szent királyunk útmutatását tanulmányozta az adventi délutánokon. Végül így fordult a munkásokhoz: „Ne a tévhit terjesztésére, a pártütés és gyűlölet apostolaira hallgassatok, ... hanem Szent Istvánra, akinek áldó jobbja ma is felettünk lebeg és utat mutat, miként a múltban, úgy a jövőben. ”29 Szeged 24 Mária-kongregációja összefogásával ünnepségeket rendeztek december 5-8. között, hogy megemlékezzenek Szent István 900 éves országfelajánlásáról, valamint a Szent Tamás és Szent József férfikongregációk 30 éves fennállásáról. Az első három napon a kongregációkat vezető jezsuiták templomában tartottak áj tatosságokat. A záró díszközgyűlésre december 8-án került sor a rókusi tornacsarnokban, melyet zsúfolásig megtöltött a kongreganisták nagy tábora. Az ünnepi beszédet mondó P. Csávossy Elemér, a jezsuita rend tagja rámutatott, hogy a Felvidék visszatérésére Szent István Máriának történt országfelajánlása jubileumán került sor. Magától értetődik, hogy gon24 UO. 25 Délmagyqrország, 1938. december 11. 12. p. 26 Szegedi Új Nemzedék, 1938. december 1. 2. p. 27 Délmagyqrország, 1938. december 8. 4. p. 28 Szegedi Új Nemzedék, 1938. december 15. 4. p. 29 Szegedi Új Nemzedék, 1938. december 22. 3. p. 140
