Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
lyében, aki előtt az egész katolikus világ hódol. Rámutatott, hogy a szent királynak múlhatatlan tetteiért hálával tartozik a nemzet és a katolikus egyház. A Magyarok Nagyasszonya ünnepének megfelelően hangsúlyozta Szent István Szűz Máriának tett országfelajánlása jelentőségét, mert ezzel a nagy király „Anyát adott népének”. Anyai szeretetet ez a nemzet nem kapott senkitől, egyedül Isten Anyjától. Glattfelder szerint csakis Szűz Máriának köszönhette az ország, hogy egy évezreden keresztül a kereszténység védőbástyája tudott lenni. Nem volt a magyarságnak igazibb pártfogója, jobb vezére, mint a Magyarok Nagyasszonya — mondta a megyéspüspök. Majd arra bíztatta hallgatóságát, hogy erős akarattal, töretlenül legyenek hűségesek a Szűz Mária által jelképezett katolikus szellemiséghez. Beszédét így zárta: „De imádkozzunk, könyörögjünk is a Te Deum alatt, hogy lelkünk mélyén élő reménységünk valóraválását hagyja megérnünk az Úr, s hogy mindazt, amit könnyelmű kézzel elvesztegettünk, még Szent István évében újra együtt láthassuk a szűzmáriás lobogó alatt és áldást mondhassunk érte a Magyarok Nagyasszonyának. ”36 Ebből a mondatból a Felvidék sikeres visszaszerzésére történő utalás cseng ki. Ne felejtsük el, hogy éppen 1938. október 9—13. között folytak Komáromban a magyar-csehszlovák tárgyalások a Felvidék sorsáról! Ugyailakkor figyelemre méltó, hogy Glattfelder némi önkritikus hangvételtől sem riadt vissza,.amikor „könnyelmű kézzel való elvesztegetésről” beszélt. A Szeged katolikus plébániáin lezajlott — a „hármas szentévet” bezáró — ünnepi események közül a Szeged-Alsöközponton (ma Mórahalom) történtekről a napilapok is beszámoltak. Ott október 9-én délelőtt több ezer hívő részvételével végezte el dr. Balogh István plébános az előírt egyházi szertartásokat. Ezek után a hívők a templomból a gazdasági egyesület székházának nagytermébe vonultak, ahol ünnepségen emlékeztek meg Szent Istvánról és az országfelajánlásról.37 A Szeged-móravárosi katolikus egyházközség ünnepségeiről szóló beszámoló szintén ránk maradt. Az egyházközség díszünnepségét Magyarok Nagyasszonya napján a Móravárosi Katolikus Népházban rendezték meg. Utána ünnepi litániát tartottak a templomban. 38 Szeged-Zákányon (ma Zákányszék) az ünnepi nagymisét Szűz Mária tiszteletére rendezett körmenet előzte meg a szentév bezárásának’napján. A misét követően Széli József plébános elnökletével ünnepélyes közgyűlést tartottak a templomtéren.39 Az újszegedi katolikus hívők ugyanezen a napon az Erzsébet királynéról elnevezett ligetben (ma Népliget) álló lourdesi barlangkápolnánál gyűltek össze a „hármas szentévet” bezáró vallásos ünnepélyre.40 Az eddig felsorolt egyházi ünnepségeken kívül még egy — a témánk szempontjából említésre méltó — esemény történt október 9-én Szegeden. Ekkor tartotta fennállásának 40 éves jubileumát és egyben védőszentjének, a Magyarok Nagyasszonyának ünnepét a Szegedi VI. Kerületi Polgári Kör. A társadalmi egyesület tagjai délelőtt misén vettek részt az alsóvárosi Havas Boldogasszony-templomban. Este díszvacsorát rendeztek, melyen a kör örökös tiszteletbeli elnökévé megválasztott Shvoy Kálmán altábornagy mellett P. Schneider Vencel Szeged-alsóvárosi plébános mondott beszédet. P. 36 Szegedi Új Nemzedék, 1938. október 11. 9. p. 37 Délmagyarország, 1938. október 11. 2. p. 38 SzCsEPL. 2675./1938. sz. 39 SzCsEPL, 81./1939. sz. 40 Szegedi Új Nemzedék, 1938. október 8. 8. p. 133
