Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Ismertté vált újabb szegedi hősi halottak és áldozatok
Szeged; Cegléden a kecskeméti 7. gyalogezred II. zászlóaljában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával 1942 augusztusában a 13. könnyűhadosztály hadrendjében a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a korotojaki, majd az urivi hídfőcsatában. 1942. szeptember 10-én Plotavánál aknasérülésben hősi halált halt. Plotaván a pravoszláv templom melletti magyar katonai hősi temető 1847. sz. sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. sz.) Szilasi János; fel.: Fodor Anna (1919.); lh.: Szeged-Szatymaz; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szili József szakaszvezető; Szeged, 1895.; Dékány Rozália; 1942 áprilisában mozgósították és a pécsi hadtesthez tartozó IV/2. hadihíd oszlophoz hívták be katonai szolgálatra. Alakulata a 2. magyar hadsereg műszaki parancsnokának alárendeltségében részt vett a Don menti harcokban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 19-én ismeretlen körülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szilvási István; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Sz. Kispál Rozália polgári áldozat; lh.: Szeged-Átokháza; 1944 novemberében bandába verődő szovjet katonák megerőszakolták, majd meggyilkolták. Neve Ásotthalmán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (Lakossági adatközlés, 1998.) Szokolai Sándor gépkocsi szertári százados; Szeged, 1912. január 13.; Szállási Lídia; 1944 őszén a HM. és a honvédség főparancsnoka törzskülönítmény parancsnokságán teljesített tiszti szolgálatot. A dunántúli harcokban 1944. november 19-én Devecserben a „Berta” kórházat ért légitámadás során lőtt ágyék- és hassérülés következtében elvérzett és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szögi Ferenc János honvéd (földműves); Szeged, 1917. november 2.; Nyári Viktória - Szögi Ferenc; lh.: Szeged-Rúzsa, Csórva tanya 664.; 1944 júliusában a szegedi 5. tábori póthadosztály 9/1. pótzászlóalj aknavetős szakaszába Kis- kundorozsmára hívták be katonai szolgálatra. Alakulatával 1944 őszén a Dunántúlra került, ahol 1944. december 20- án Székesfehérvárnál szovjet fogságba esett. Hadifogolyként Szegedre került, majd a tífuszjárvány idején Hódmezővásárhelyre vitték át. A vásárhelyi Szent István téri hadifogolykórházban 1945. március 27-én kiütéses tífuszban halt meg. Március 30-án a római kát. temető hősi parcella 5. sor 7. sírjába temették el. (Családi bejelentés. Berta Jánosné Szögi Piroska, Kiskundorozsma, Jerney u. 43., testvére följegyzése és Hódmezővásárhelyi II. kötet 86. old.) Szögi István; fel.: Szögi Etelka (1909.); lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. Neve Rúzsán a hősi halottak emlékművén szerepel. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szögi János honvéd; Szeged, 1922. augusztus 18.; Gál Magdolna - Szögi Antal; lh.: Budapest XIV.; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztály 3. gépágyús üte90
