Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Ismertté vált újabb szegedi hősi halottak és áldozatok
vonalra került, ahol 1943. január-február hónapokban eltűnt. (Lakossági adatközlés, 1997.) Reichel Etel; ?; lh.: Szeged, Valéria tér 10. (?); 1944 novemberében mint német származású személyt „málenkíj robotra” 12 szegedi nőtársával együtt a Szovjetunióba, Krivoj Rogba hurcolták, ahol szénbányában dolgoztatták őket. 1946 telén a táborból szökést kísérelt meg, egy nyugat felé induló vonatra szállt fel, de a vagonban a téli hidegben az éhségtől alultápláltságban legyengülve megfagyott. Ismeretlen helyen temették el. (Lakossági adatközlés, Szeged, 1997. és Szeged Város polgármesteri ir. 35554/1945.X. sz.) Dr. Reininger Miklós orvos; ?; Rei- ninger Jakabné; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 55.; Az 1944. március 19-i német megszállást követően zsidótörvények tucatjai születtek. Ennek hatására a gettózás előtt öngyilkos lett, de halott anyakönyvezése nem történt meg. (Lakossági bejelentés: Dr. Csongor Győző, Szeged, 1996.) Reisz Vilmos munkaszolgálatos; Szeged, 1901.; Alt Gizella; lh.: Szeged, Szent István tér 15.; 1942 júniusában mozgósították és a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/1. tábori kmsz. századba hívták be munka- szolgálatra. Alakulatával rövidesen a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került, ahol rövidesen, 1942. szeptember 24-én Krestikinél, a scsucsjei szovjet hídfőállástól délre meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Reitsch Lajos munkaszolgálatos; Szeged, 1913. március 5.; Rosenfeld Paula; 1944-ben kisegítő munkaszolgálatosként a 108/84. tábori munkaszolgálatos századdal a szerbiai Borban dolgoztatták. A szerbiai hadműveleti területről való visszatérés közben 1944. szeptember 17- október 8. között a Bor-Újvidék visszavonulási útvonalon nyoma veszett. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Id. Reitzer Mihály deportált (volt szőlősgazda); Szabadka, 1878.; lh.: Sze- ged-Szatymaz; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 27-én családjával együtt Bergen-Belsenbe deportálták, ahol 1945 tavaszán eltűnt. Valószínű a német SS-ek kivégezték. (Lakossági adatközlés, 1999.) Id. Reitzer Mihályné deportált (volt hímzőiparos); Brassó, 1887.; lh.: Sze- ged-Szatymaz; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 27-én családjával együtt Bergen-Belsenbe deportálták, ahol 1945 tavaszán eltűnt. Valószínű a német SS-ek kivégezték. (Lakossági adatközlés, 1999.) Ifj. Reitzer Mihály munkaszolgálatos; Szeged, 1913/14.(?); lh.: Szeged-Szaty- maz; A második világháborúban munkaszolgálatosként hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (Lakossági adatközlés, 1999.) Reketye János szakasz vezető; Szeged, 1898. Balogh Etelka; fel.: Nagygyörgy Mária (1902.); lh.: Szeged; 1944 szeptemberében Szegedre vonult be, s az itt felállított karhatalmi századba besorozták. A város védelmére felállított őrségben szolgált. Szegedet október 10-én délután elhagyták és Budapest irányába vonultak vissza. Visszavonulás közben szovjet fogságba esett, ahonnan nem tért vissza. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Rcményfy Gyula; fel.: Barna Margit (1907.); lh.: Szeged; A második világ76
