Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Ismertté vált újabb szegedi hősi halottak és áldozatok
nes 2. bevonulási központjába Monorra hívták be munkaszolgálatra. 1944. október 26-án Munkácson eltűnt és a háború után nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670405/1945. sz.) Kremár István; lh.: Szeged-Atokhá- za; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Krisztin N. Miklós; lh.: Szeged-Atok- háza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kritzler Ármin munkaszolgálatos; Szeged, 1914.; Berger Vilma; Munkaszolgálatosként 1942 májusában hívták be és a 104/5. tábori munkásszázaddal a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalára került. 1942. szeptember 20-án ismeretlen körülmények között halt meg. (HL. Veszteséglajstrom 5. köt.) Krizsán Antal földműves, napszámos; Szeged-Csengele, 1920.; Mihály Rozália - Krizsán Antal; lh.: Kistelek, Tanya 306.; Csengek község a szovjet csapatok által történt elfoglalása után 1944. október 30-án 16 órakor fejlövés következtében halt meg. Valószínű járőröző szovjet katonák lőtték le. (Szeged-Csengele HA. (1940-49) 29/1944.) Kucska Mátyás honvéd; Kiskundo- rozsma, 1917. november 15.; Szilágyi Etel - Kucska Mátyás; nős; volt makói, majd szegedi lakos; 1942. január 12-én Nagykőrösre vonult be katonai szolgálatra a fogatolt vonatoszlopba. Alakulatával 1942 augusztusában a 13. könnyű hadosztály hadrendjében került a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába. Utolsó levelét 1943. január 9-én írta. A szovjet csapatok január 12-i offenzívája idején január 20-30. között eltűnt. Valószínű a fagyhalál végzett vele. A Szegedi Járás- bíróság 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (Szeged 159/1950. akv-i ir. és Szegedi Járásbíróság Pk. 19115/1949-7. sz. határozata) Kucsora Pál; lh.: Szeged-Csengele; Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kucsora Péter; lh.: Szeged-Csengele; Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kuklis Menyhért honvéd; Szeged, 1914.; Juhász Dóra Anna; fel.: Laczka (Laczkó) Katalin (1913.); lh.: Szeged- Csengele; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kukoli József honvéd; lh.: Szeged; Állományteste a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalja volt, ahol egy időben honvéd írnokként is szolgált. 1942 tavaszán ismeretlen katonai alakulattal került a 2. hadsereg doni arc vonalára, ahol ismeretlen időpontban eltűnt. (Lakossági bejelentés 1996.) Kun Szabó István honvéd; Szeged, 1911. szeptember 8.; Laczkó Etelka; lh.: Szeged-Csengele; A szegedi V. híradózászlóalj által felállított egyik híradószázaddal került a keleti frontra, ahol 1944- ben szovjet fogságba esett. Hazatérő bajtársai szerint Szovjetunióban a Rosztov melletti hadifogoly táborban 1945. május 8-án meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (Családi adatközlés) Kurucz József levente; Szeged, 1924. ?; Gál Julianna; lh.: Szeged-Csengele; 1944 októberében a Dunántúlra vonult el a levente alakulattal és 1944-ben a 63