Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Dokumentumok, tanulmányok, visszaemlékezések
pap nélküli istentiszteletet. A tanítónő férje — csendőrtiszt-helyettes lévén — nagyon is helyeselte ezt az akciómat. Volt Máriavölgyben egy román szűcsmester. Remek, szép színes varrással díszített ködmönöket tudott készíteni birkabőrből. Kértem, a feleségem számára, emlékül készítsen egy ilyet. Nagyon gyűlölhetett bennünket, ellenkezni nem mert, csak mindig halogatta ígérgetéssel a dolgot, s mivel idővel újabb parancsot kaptunk, elhagyván ezt a mostoha klímájú helyünket, az ajándékozásból nem lett semmi. Az V. utász műszaki munkásszázad története a visszavonulástól a fogságba esésünkig. Szeptember első napjaiban további menetparancsot kaptunk. Irány a borsai hágó! Itt a századunk egy helyen, a magaslaton együtt élte legutolsó „harci” idejét. A Nagypietrosz magaslatán végzett „erődítési” munkánknak már nem sok értelme volt, ugyanis titokban arról értesültünk, hogy a zászlóaljparancsnokunk, Pleplár Károly őrnagy „tárgyalásokat” kezdeményezett a már közeli szovjetekkel, hogy elszakadunk a németek parancsnokságától. A körülmények kedvezőtlenül alakultak, s megtudtuk, hogy mást nem tehettek mind a német, mind a magyar alakulatok, hozzáfogtak a bunkerek, egyéb milliókat fölemésztő katonai létesítmények berobbantásához, hogy ezek ne kerülhessenek az ellenség birtokába. Szeptember 12-én megérkezett a visszavonulásra szóló parancs. Szerencsénkre gyönyörű őszi időjárás könnyítette meg utunkat, bár erőltetett menet volt előirányozva. Útvonalunk Majszin - Felsővisó (Viseu de Sus) - Alsóvisó (Viseu de Jós) - Leordina - Máramarossziget (Sighetu Marmajneri) - Szinérváralja (Seiri) - Szatmárnémeti (Satu Maré). Ijesztő látvány volt számunkra, amikor a Borsai-hágót magunk mögött hagyva jó sok kilométer távolságból is látható volt a nagy tűz, ami Felsővisón tudatos katonai tevékenység következtében keletkezett. Ugyanis a katonai reglama szerint mindent föl kell perzselni, pusztítani ilyen esetben, nehogy az ellenség birtokába kerüljön bármi is, amit az föl tud ellenünk használni. Ezért került sor a nagy kiterjedésű fatelep fölgyújtására. Ugyancsak fölgyújtották a németek az útközben érintett falvak elhagyott, zsidók birtokában volt faházakat is. Az erőltetett menet miatt nem juthatott időnk tisztálkodásra, s ettől az időtől kezdve lettünk valamennyien tetvesek. Az időjárás is egyre hidegebbre fordult. A havas eső ellen sátorlapunkkal takaróztunk. Az erős szél ránk fagyasztotta a lehulló csapadékot. Az egyik faluban átmenőben pihenőt tartva szerettünk volna bemenni melegedni a házakba. Mivel a németek már gépesített alakulatai révén mindig megelőztek bennünket, őket ott találtuk a házakban. „Szövetséges bajtársaink” bemenetelünkkor fegyvert fogva akartak bennünket elkergetni. Csak akkor enyhült meg a légkör körülöttünk, amikor katonáink elővették a cigarettáikat, s rövid időre a „Kamerádok” beengedtek bennünket... Máramaros városának határában nagy szerencsénkre egy táblát találtunk kitéve, amelyen az a parancs volt olvasható, hogy az átvonuló alakulatok keressék föl az ellátóoszlop raktárát, s onnan amit és amennyit a szállítóeszközök révén tovább tudnak magukkal vinni, vételezzék föl. Na, erre nem kellett sok biztatás! Makai András gh- sunk minden jóval, konzervekkel, s ami a legértékesebb volt abban az időben, számolás nélkül dohányneművel megrakodva tért vissza. Munkaszolgálatosaink tarisznyája is 315
