Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Ismertté vált újabb szegedi hősi halottak és áldozatok
Györgylibánfalvánál fejlövés következtében hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 748. d.) Canner (Czanner) Béla polgári áldozat; Szeged-Szatymaz; A község szovjet megszállása után orosz katonák lelőtték. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emléktábláján szerepel. (Lakossági adatközlés, 1999.) Christoph József joghallgató; Szeged, 1924.; Sajó Ida; lh.: Szeged, Bokor u. 4/b.; Egyetemista leventékkel 1944 októberében vonult el és Nyugat-Dunántúlon maradt. Sopron 1945. március 5-i angolszász bombázásakor bombarobbanás áldozata lett. Sopronban temették el. (HOHE adatgyűjtése, Szeged, 1998.) Czékus Endre vezérkari százados; Jászapáti, 1914. május 22.; Tóth Regina - Czékus Andor; fel.: dr. Fóris Lenke (1941); lh.: (1935-től állandó lakhelye Szegeden volt), utolsó lakcíme: Budapest, Zishy u. 10.; Kiskundorozsmai re- demtus családok leszármazottja, édesapja tanító, Kiskundorozsma tanácsnoka, aki az első világháborúban tartalékos tisztként 1918-ban hősi halált halt. Tanulmányait a községben kezdte, s a katonai pályára hadiárvaként került. A soproni Rákóczi Ferenc Katonai Főreálgimnáziumban (1924-32) kitűnő eredménnyel érettségizett. Csapatszolgálatot 1932-33-ban Szentendrén teljesített. A Ludovika II. Műszaki Akadémián 1935-ben hidász mérnökként végzett hadnagyi rendfokozattal, s innen a szegedi Zotmund V. utászzászlóaljhoz került. 1939-től Tisza- kirván a gépkocsizó önálló utászszázadban teljesített szolgálatot. Kitűnő sportoló, párbajtőrvívásban és ötpróbában sikeres eredményei voltak. 1937-től haláláig a Szegedi Atlétikai Klub (SZAK) társelnöke. Idegennyelv ismerete a német, a francia és a japán volt. A vezérkari tiszteket képező Hadiakadémiát 1942-1944 között végezte, majd azonnal újból frontszolgálatra rendelték. 1944. június 29-én a budaörsi repülőtérről induló géppel szállították a keleti frontra. A II. tartalék hadtest kaposvári 12. tartalék hadosztály vezérkari I. a. hadműveleti osztályának vezetője lett. 1944. július 19-én még orosz területen Breszt-Litovszktól délre Leplovkánál gépkocsijuk alatt akna robbant és hősi halált halt. A Bug folyó másik oldalán már lengyel területen Visznice helység temetőjében temették el. Kitüntetései: Felvidék, Erdély és délvidék Emlékérmei, Magyar Érdemrend lovagkeresztje. (Dr. Vass Zoltán Szeged, Népkert sor 13. és családi dokumentumok, 1996.) Czibulya József honvéd; Szeged, 1912. február 9.; Czibulya Julianna; lh.: Szeged, Kereszt u. 23.; Tartalékosként 1942 áprilisában mozgósították és a kecskeméti 7. gyalogezred kiskunfélegyházi III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulatával júniusban a 13. könnyű hadosztály hadrendjében indult a frontra és augusztus közepén a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vettek a három korotojaki hídfőcsatában, majd elfoglalása után Uriv alá irányították őket. Az Uriv elfoglalására indított támadás első napján, 1942. szeptember 9-én lövéstől hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi temető 6. sor 48. sz. sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 715. d.). Özv. Czigler (Cziegler) Henrikné munkásnő; Kistelek, 1892.; lh.: Szeged, Polgár u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén Stass- hofba deportálták. 1945. április 15-én a német SS-ek Randeggben kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazaszállították 30
