Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Dokumentumok, tanulmányok, visszaemlékezések
autókkal jönnek, akkor már azt mondtam: «Lőjetek!», de a lövegvezető még várt. Nagyon hosszú perc következett, amit már nem bírtak a beásott huszárok idegei és elkezdtek lőni kézi fegyvereikből. Ekkor elszabadult a pokol. A mi gépágyúink is ugatni kezdtek és szétcsapták a teherautókat meg a rajtuk lévő oroszokat. Ezen a napon nem sok foglyot ejtettünk. Az a pár fogoly, aki túlélte a csatát, elmondta, hogy egy borospincét találtak délelőtt, azután pedig elfelejtették, hogy merről jöttek...” A tiszaugi csata másnapján feladták az állásokat és visszahúzódtak Félegyházára, majd innen október 20. körül Kecskemétre mentek. Ott az egyik tiszt kijelölt 12-20 személyt a front mögötti felderítés céljából. Alsódabasnál ezek közül sokan megszöktek.16 Az 55/1. gépágyús üteg Szekszárd felé vette az irányt, Kalocsán keltek át a Dunán, komppal. Az 55/2. Bofforsos üteg pedig a Csepel-szigetre ment tüzelőállásba. Tehát itt kettévált az 55. Légvédelmi Tüzérosztály.17 A tisztek nagy része a gépágyús üteggel Szekszárd után Székesfehérvárra ment, ahol parancsot kaptak, hogy utazzanak ki Dániába a négycsövű Flackra való átképzésre. Ekkorra már a legénységi állomány nagyon megfogyatkozott a veszteségek és a szökések miatt. Dr. Peták Nándor és még néhány tiszt, valamint a segédük, Nagy László őrvezető elindultak vonattal a kijelölt dán városba, Oksbölbe. Ez egy tengerparti város az Északi-tenger partján, Magyarországhoz képest szanatórium volt. A szó szoros értelmében az, hiszen rengeteg német katona ide volt vezényelve pihenésre. Az átképzés után a tisztek Kemptembe mentek a Bódeni tó partjára, ahol amerikai fogságba kerültek.18 A Bofforsos üteg a Csepel-szigetről Budapest ostroma előtt eljött és Kapuvárnál rendezkedett be egészen az orosz csapatok megérkezéséig. 1945 januárjában az első orosz ékek megjelenésekor Tyukász György őrvezetőék Flack-18-asukkal egy T-34-es kilövését könyvelhették el. Ez volt az utolsó harci cselekményük az ötvenötösöknek. Ezek után Budai hadnagy vezetésével az 55/2. üteg Ausztriába ment, ahol orosz fogságba estek. Szegedi munkaszolgálatosok a második világháborúban (Részletek) (Dr. Pollák László följegyzése, Szeged, 1997.) A Szegedi munkaszolgálatosokat a szegedi V. hadtest V. munkaszolgálatos zászló- aljába Hódmezővásárhelyre hívták be szolgálatra. Itt csak a felállító központ, vagyis a közérdekű munkaszolgálatos (kmsz.) zászlóalj törzse volt. Egy-egy munkásszázad föltöltése után őrszemélyzet kíséretében azonnal hadműveleti területre szállították őket, amely tábori kmsz. századonként külön számozást is kapott. Az első nagy behívások a 2. hadsereg felállítása idején 1942 júniusában történtek. A Don menti arcvonalba az V. 16 Vajda Antal visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. 17 Tyukász Lajos visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. 18 Nagy László visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. 305
