Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Dokumentumok, tanulmányok, visszaemlékezések
A szegedi 16. kerékpáros zászlóalj 1939-1941 között (Fekete Vilmos tartalékos zászlós (ma ny. alezredes) tanulmánya) A Damjanich János 16. kerékpáros zászlóalj (kp. zlj.) a kecskeméti 2. lovasdandár kötelékeként szerveződött Szegeden. Az alakulatot az 1938-39-es hadsereg-szervezési intézkedéssel hívták életre és az 1. váci kp. zászlóalj jogelődjének tekinthető. Szegedre költözéskor a zlj. az alább felsorolt hadrendi összeállításban önálló hadműveleti egység volt és a következő felállásban működött. Zászlóaljparancsnok 1939-40- ben vitéz Szombathy Pál alezredes, majd 1940-41 között vitéz Petrovay Károly alezredes. A zászlóalj segédtiszt Sónyi Hugó főhadnagy. Hadrendje: az 1. kerékpáros század parancsnoka Kádár Géza százados, a 2.-é Pálos Géza százados, a 3.-é Kobzos László százados, a gépkocsizó géppuskás század parancsnoka Bittay László őrnagy, a nehézpuskás szakasz (a géppuskás század alárendeltségében) parancsnoka Nyári György hiv. főhadnagy. A páncéltörő ágyús szakasz parancsnoka Liptai (Lipthay) Gábor főhadnagy, a tüzérüteg parancsnoka vitéz Darnay László őrnagy, a híradós szakasz parancsnoka Vásárhelyi Pál hiv. zászlós, a harckocsi szakasz parancsnoka Takács t. zászlós, az árkász szakasz parancsnoka Sipos Andor hiv. zászlós volt. A kerékpáros századok létszáma 236 fő volt. Századonként 4 golyószórós szakasz 50-50 fővel. (L, II., III. IV. szakasz.) A III. állványos golyószórós szakasz. A század szervezetileg állt: a századparancsnok, 1 R/l-es rádió a parancsnoki kocsin, századkonyha gépkocsival, szerelő gépkocsi, élelmiszeres (gh) gépkocsi. A századnál hírvivő motoros kerékpárosok, szakácsok, egészségügyiek szolgáltak. A szakaszok: 1 szakaszparancsnok, 1 szakaszparancsnok-helyettes, 2 kerékpáros hírvivő, 1 motoros kerékpáros hírvivő, 1 R/2-es rádiós, tisztilegény, kerékpáros szerelő. 13 fős rajok: a parancsnoka tiszt, vagy hadapród őrmester, helyettese őrmester vagy szakaszvezető. A raj állt: 1 rajparancsnok-helyettesből, 1 golyószórósból, 11 lövészből. A zászlóalj fegyverzete. Egy-egy kerékpáros századnál volt: 16 golyószóró, ebből 4 állványos és 200 puska. A géppuskás század 4 géppuskát kapott. A nehézpuskásoknak 2 db 20 mm-es nehézpuskájuk volt. A páncéltörő ágyús szakasz 4 db 37 mm-es páncéltörő ágyúból, a tüzérüteg 4 db 105 mm-es Gőring tarackból, a harckocsi szakasz 4 db Abesszíniát is megjárt Ansaldó könnyűpáncélosból (olasz kis harckocsiból) állt. A zászlóalj történetéről keveset tudok. Szegedre helyezésekor 1939. február 1-jén vonultam be a kötelező katonai szolgálatra. A Róka (ma Bem altárbornagy) utcai utászlaktanya déli szárnya lett a zászlóalj körlete. Március 15-én riadóztattak bennünket, bevagonírozták az alakulatot és Mándokon pakolták ki. Onnan havas téli időben kerékpáron mentünk előre Terebesfalváig, majd vissza Ungvár alá. Támadás indult Pá- lóc ellen, szlovák légitámadás indult ellenünk, amit a Késmárk bombázására indult magyar légierő gépei szüntettek meg. Gépeket lőttek le Pálócon (az Ung partjánál), katonai temetés a lelőtt szlovák pilóták részére. Pár nap csatározás az Ung partján. Három tábori őrsünk volt. Azt lőtték a szlovákok, egy éjszaka visszavonulás Ungvár alá, majd Királyhelmecen keresztül, Cigánd, Derecske, Békás, Hódmezővásárhely, 4 napos kerékpáros menetben jöttünk haza. Ünnepélyes fogadtatás a Dóm téren. 291
