Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Tápé halottai a második világháborúban

szágban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista szerint 1945. február 1-jén halt meg. Családja 1951-ben holttányilváníttatta és akkor az utolsó életjelen alapján a Szegedi Járás- bíróság 1944. október 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi ha­lottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 38/1951. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 23430/3/1951. sz. és ÚM 1992. 45. sz.) Tábity Mihály honvéd; Tápé, 1900. szeptember 14.; Terhes Anna Viktória - Tábity József; fel.: Gulácsi Anna (1924.); 1942 szeptemberében mozgó­sították és Szegedre, a 40. bevonulási központba hívták be katonai szolgálatra. Itt a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zász­lóalj által Bácstopolyán még júniusban felállított 105/11. tábori zsidó munkás­századba irányították keretőrző honvéd­nek. A századdal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába, ahol Jugyinóban helyezkedtek el. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején visszavonuláskor január 22-30. között el­tűnt. 1956-ban holttá nyilvánították és 1942. december 23-án írt utolsó levele alapján a Szegedi Járásbíróság 1943. ja­nuár 15-i időpontban határozta meg el­hunytát. (Tápé HA. 10/1968. sz., Szege­di Járásbíróság Pk. 22385/1956/6. sz. és HL. Veszteséglajstrom 9. köt.) Tari Ferenc továbbszolgáló szakasz­vezető; Tápé, 1914. február 17.; Bör- csök Terézia - Tari Sándor; lh.: Deszk, Alkotmány u. 21.; 1938-tól különböző csapattesteknél teljesített katonai szolgá­latot. 1942 nyarán ismeretlen alakulattal a 2. magyar hadsereg Don menti arcvo- nalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején valószínű visszavonulás közben eltűnt. 1968-ban Tápén holttá nyilvánították és az offenzí- va előtt írt utolsó levele alapján a Szege­di Járásbíróság 1943. február 1-jei idő­pontban jelölte meg elhunytát. (Tápé HA. 33/1968. sz. és Szegedi Járásbí­róság Pk. 50262/1968/4. sz.) Terhes Antal honvéd; lh.: Tápé; A második világháborúban hadműveleti te­rületen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. Terhes István honvéd; lh.: Tápé; A második világháborúban hadműveleti te­rületen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. Terhes István honvéd; Tápé, 1919. augusztus 1.; Balogh Anna - Terhes Ist­ván; fel.: Bán Ilona (1944.); lh.: Tápé, Hargita u. 16.; 1944-ben ismeretlen ka­tonai alakulattal a hadműveleti területre került. Rész vett a magyarországi har­cokban és az arcvonalban, vagy hadi­fogságban halt meg. 1959-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság utolsó életjele alapján 1945. május 31-i időpontban jelölte meg elhunytát. (Tápé HA. 38/1959. sz. és Szegedi Járásbíró­ság Pk. 2378/1959/3. sz.) Terhes József honvéd; Tápé, 1919.; Terhes Róza; 1942. április végén moz­gósították és Kiskunfélegyházára, a kecs­keméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály kötelékében a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfő­csatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojak- nál voltak védőállásban, ahol 15-én tör­ték át a magyar arcvonalat, s 16-án Osztrogozsszkba vonultak vissza. Négy napon át védték a szovjet csapatok által bekerített és rommá lőtt várost, majd január 20-án nagy véráldozatok árán kitörtek, s megkezdték gyötrelmes 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom