Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Tápé halottai a második világháborúban

- Szabó János; fel.: Pósa Ilona (1941.); lh.: Tápé, Zágráb u. 1.; 1944-ben isme­retlen katonai alakulattal került a keleti frontra, ahol szovjet fogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteség­lista szerint a Szovjetunióban 1945. szeptember 20-án meghalt. 1977-ben holttá nyilvánították és 1944. szeptem­beri életjele alapján 1944. október 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. (Tápé HA. 28/1977. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 51495/1977/5. sz. és ÚM 1992. 43. sz.) Szabó József Mátyás földműves, nap­számos, honvéd; 31 éves; Dombi Erzsé­bet - Báló József; fel.: Gera Julianna; lh.: Tápé-Rét 160.; 1944-ben ismeretlen katonai alakulattal került a keleti frontra, ahol 1944 őszén hősi halált halt. 1949- ben holttá nyilvánították és a Szegedi Já­rásbíróság utolsó életjele alapján 1944. október 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. (Tápé HA. 24/1950. sz.) Szél Antal földműves, honvéd; Tápé, 1912. május 19.; Bogdán Anna - Szél György; fel.: Katona Erzsébet (1941.); lh.: Tápé, Orsóvá u. 32. (Kossuth u. 28.); Tartalékos honvédként 1944 már­ciusában mozgósították és ismeretlen katonai alakulattal később a keleti frontra került, ahol eltűnt. 1960-ban holttá nyil­vánították és 1944. szeptember 24-én kelt utolsó levele alapján a Szegedi Já­rásbíróság 1944. október 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Az Új Magyar- országban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista szerint a Szovjetunióban 1945. március 31-én ismeretlen hadifogolytáborban halt meg. (Tápé HA. 21/1961. sz., Szegedi Járás- bíróság Pk. 27949/1960/3. és ÚM 1992. 45. sz.) Szél György földműves, honvéd; Sze­ged, 1913.; Woldorf Terézia; lh.: Tápé?; A háborúban hadműveleti területen szov­jet fogságba esett és 1945 júniusában a Szovjetunióban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Lakos­sági adatközlés, 1998.) Szél Pál földműves, honvéd; Tápé, 1903. október 30.; Vincze Viktória - Szél György; fel.: Vőneki Piroska (1928.); lh.: Algyő, Váradi u. 8.; Tartalékos hon­védként 1942 áprilisában mozgósították és a szegedi V. élelmezőraktár által Kis­kunfélegyházán felállított élelmezőosz­loppal a 13. könnyűhadosztály hadrend­jében (13. élmo.) a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet hadsereg 1943. január 12-i offenzívája idején január 15-én a gyalogos ezre- dekkel együtt Osztrogozsszkba vonultak vissza. Miután minden raktáron lévő élelmet szétosztottak, ők is harcoló ala­kulatként védték a szovjet csapatok által bekerített és szétlőtt várost. Négy napos küzdelem után január 20-án súlyos vérál­dozatok árán kitörtek, s kitörés közben hősi halált halt. 1971-ben holttá nyilvání­tották és a Szegedi Járásbíróság a frontra indulás előtt még 1942. május 4-én írt utolsó levele alapján tévesen 1942. júni­us 14-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szere­pel. (Tápé HA. 32/1971. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 53487/1971-7. sz. és HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Szél Sándor földműves, honvéd; Al­győ, 1914. június 12.; Tari Terézia - Szél István; fel.: Tápai Mária; lh.: Tái- pé-Rét 165.; 1944-ben ismeretlen kato­nai alakulatba hívták be frontszolgálatra és a magyarországi harcokban szovjet hadifogságba esett. Szovjetunióban a korosztyeni hadifogolytáborban 1945 ja­nuárjában meghalt. Az Új Magyaror­283

Next

/
Oldalképek
Tartalom