Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Tápé halottai a második világháborúban

rotojaknál voltak védőállásban, ahol 15- én törték át a magyar arcvonalat, s a tá­madás megindulásakor hősi halált halt. 1961-ben holttá nyilvánították és a Sze­gedi Járásbíróság január eleji életjele alapján 1943. február 15-i időpontban je­lölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 15/1962. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 25309/1961/5. sz. és HL. Veszteség­lajstrom 12. köt.) Nagy Sándor honvéd; Tápé, 1903. ja­nuár 27.; Berta Julianna - Nagy József; lh.: Tápé 170.; 1942. május elején moz­gósították és Kecskemétre a 13. könnyű- hadosztály-vonat fogatolt, vagy gépko­csizó oszlopába hívták be frontszolgálat­ra. Alakulata a hadosztály kötelékében a 2. magyar hadsereg Don menti arc vona­lába került. Részt vett a korotojaki, majd az urivi hídfőcsatákban. A szovjet csa­patok 1943. január 12-i offenzívája ide­jén a gyalogos alakulatokkal együtt Osztrogozsszkba vonultak vissza. Miután minden raktáron lévő élelmet és ruhane­műt szétosztottak, ők is harcoló alakulat­ként védték a szovjet csapatok által beke­rített és szétlőtt várost. Január 20-án éj­jel kitörtek és megkezdték gyötrelmes visszavonulásukat. A negyedik bekerítő gyűrű áttörésekor 1943. január 23-án Uovszkojénél hősi halált halt. Neve a hő­si halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Ördög Ambrus honvéd; Tápé, 1910.; Molnár Róza; 1942. április végén moz­gósították és Kiskunfélegyházára, a kecs­keméti 37. iker-gyalogezred III. zászló- aljába hívták be frontszolgálatra. Alaku­lata a 13. könnyűhadosztály kötelékében a 2. hadsereg Don menti arc vonalába ke­rült. Részt vett a korotojaki és urivi híd­főcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojak­nál voltak védőállásban, ahol 15-én tör­ték át a magyar arcvonalat, s 16-án Oszt­rogozsszkba vonultak vissza. Négy na­pon át védték a szovjet csapatok által be­kerített és rommá lőtt várost, majd január 20-án nagy véráldozatok árán ki­törtek, s megkezdték gyötrelmes vissza­vonulásukat. A harcokban január 15-22. között hősi halált halt. Neve a hősi halot­tak emlékművén szerepel. (HL. Veszte­séglajstrom 10. köt.) Palotás György földműves, honvéd; Tápé, 1920. február 26.; Bozóki Veroni­ka - Palotás György; lh.: Tápé, Szabad­kai u. 10.; 1941. október elején Mis­kolcra a 13. gyalogezred II. zászlóaljába vonult be tényleges katonai szolgálatra. Alakulatával a 19. könnyűhadosztály kö­telékében 1942 nyarán a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a scsucsjei szovjet hídfőállás ellen indí­tott sikertelen támadásokban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Scsucsje előtt Ilinka község kör­zetében voltak védőállásban és az arcvo­nal áttörésekor január 14-én a súlyos harcokban hősi halált halt. 1962-ben holttá nyilvánították, s mivel 1943. janu­ár elején Ilinka községből kaptak tőle üzenetet, a Szegedi Járásbíróság egy év­vel későbbi, 1943. január 15-i időpont­ban határozta meg elhunytát. (Tápé HA. 2/1962. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 24265/1962/4. sz. és HL. Veszteség­lajstrom 9. köt.) Petrovics András (Adám) cigány honvéd; Tápé, 1919. szeptember 24.; Petrovics Mária; lh.: Tápé, Madarász u.; A kecskeméti 13. tüzérezreddel 1942 augusztusában került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. A hídfőharcok idején Urivnál 1942. szeptember 12-én bomba­szilánktól súlyosan megsebesült és Boldi- revkán a tábori kórházban hősi halált 281

Next

/
Oldalképek
Tartalom