Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Algyő halottai a második világháborúban

Kiss Mihály; ?, 1921.; Faragó Rozá­lia; A második világháborúban hadmű­veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ban halt meg. Neve a hősi halottak em­léktábláján szerepel. Kiss Sándor honvéd; Algyő, 1914. szeptember 6.; Czirok Rozália - Kiss Sándor; lh.: Algyő; A második világhá­borúban hadműveleti területen szovjet fogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet forrásokon nyugvó ha­difogoly veszteséglista szerint hadifo­golyként a Szovjetunióban 1945. március 2-án meghalt. (ÚM 1991. 17. sz.) Kókay Béláné Borotvás Emma pol­gári áldozat; Algyő, 78 éves; Papi Teré­zia - Borotvás Kálmán; lh.: Szeged, Fel- sőtiszapart 4.; 1944. október 8-án Al- győn Farkirét 57. szám alatt szovjet lö­vedék által okozott sérülés következtében meghalt. (Algyő HA. 20/1945. sz.) Kovács Sándor honvéd, MÁV váltó­kezelő; Petrozsény, 1908.; fel.: Pataki Erzsébet; lh.: Algyő; 1944-ben tarta­lékosként mozgósították és Békéscsabá­ra, a 19. gyalogezred I. zászlóaljába hív­ták be katonai szolgálatra. Alakulata a szolnoki 16. gyaloghadosztály hadrend­jében áprilisban az 1. hadsereg galíciai arc vonalába került. Részt vett a Kárpá­tok szorosaiért, majd a Hernád völgyé­ben folyó súlyos harcokban. Ismeretlen időpontban a harcokban, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi ha­lottak emléktábláján szerepel. (Lakossági adatközlések, Algyő 1998.) Kovácsházi Mihály; ?, 1915.; Ecseri Viktória; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Kurkó János gátőr; Csíkszentdomokos (Erdély), 1884.; Kása Borbála - Kurkó István; fel.: Rácz Anna; lh.: Algyő, 9. sz. gátőrház; 1944. október 11-én a községért folyó harcok idején éjjel 23 órakor rájuk törtek a szovjet katonák. A gátőrbiztos hivatalosan tartott vadász- fegyverével rálőtt a fenyegetően fellé­pőkre és egy orosz katona sérüléseibe belehalt. A szovjet katonai alakulathoz tartozó hadbíróság október 21-én 8 évi büntető-javító munkára ítélte. Előbb Szegedre, majd Budapestre szállították. Felesége Vorosilov marsaiból, a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság elnökétől kérte a kapcsolatfelvétel lehetőségét és hazai földön maradását, de kérelmét válaszra sem méltatták. Fia 1944 novemberében Szegeden, a Csongrádi sugárúti iskolá­ban látta utoljára. Ismeretlen helyen és időpontban halt meg. Neve a hősi halot­tak emléktábláján szerepel. (Családi do­kumentumok, Algyő 1998.) Lakatos Antal földműves, honvéd; Algyő, 1905. május 5.; Kormányos Juli­anna - Lakatos Antal; fel.: Györfi Juli­anna (1929.); lh.: Algyő; Tartalékosként 1944 nyarán mozgósították és ismeretlen katonai alakulatban részt vett a magyar- országi harcokban. A hadműveleti terü­leten, vagy szovjet hadifogságban halt meg. 1953-ban holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1945. április 15-i időpontban ha­tározta meg elhunytát. Neve a hősi halot­tak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 3/1954. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 21790/1953/5. sz.) Lakatos Mihály hentesmester, hon­véd; Algyő, 1907. január 24.; Süli Mária - Lakatos Mihály; fel.: Pataki Anna; lh. : Algyő, Szegedi u. 34.; 1944. május 22- én Veszprémbe vonult be a 17. határva­dász zászlóaljba, s alakulatával a keleti frontra került. A szovjet csapatok 1944. júliusi offenzívája idején ismeretlen he­lyen hősi halált halt. 1949-ben holttá 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom