Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
másrészt a gyalogos zászlóaljak még menetben voltak, a célállomást még mi sem ismertük. Nyezsinből már újból egy katonai számozás nélküli, rögtönzött vonattal mentünk tovább. Március 3-án indultunk, 6-án már Komaricsinban voltunk, 8-án Szu- miban. Itt északnak fordultunk, 8-17-e között Rilszk között igen veszélyes, partizánok által uralt területen mentünk át, majd 27-e és április 1 között jutottunk Di- mitrijevbe. A partizánokkal folytatott harcok miatt itt hosszabban időztünk. A sebesültszállító gépkocsioszlopunk május 10-13 között a harcokban megsebesült honvédeket szállított a betegellátó állomásra, Dimitrijevbe. Május 15-én indultunk Lokot- ba, ahová a 102. dandár, illetve ekkor már könnyű hadosztály parancsnoksága is települt.”28 A 102. könnyű hadosztály parancsnokság - és vele együtt a szegedi vonatalakulatok - majd egy évig Lokotban voltak, ahonnan 1943-ban újabb megszállási területek átadása után még északabbra, Bijanszkba települtek, és itt is voltak egészen az 1943-as nyári visszavonulásig. Biztosítandó körzetébe tartozott a hatalmas kiterjedésű brjanszki erdőség, amely az egyik leghíresebb partizánok által ellenőrzött térség volt. Az ellenük folytatott küzdelem lekötötte a 102. könnyű hadosztály teljes erejét, bár közben - a veszteségei pótlására is - több alegységet vontak alárendeltségébe. A partizánokkal való összecsapások már 1942 márciusában, a kijelölt körzet elfoglalása közben megkezdődtek, holott a dandár csapattestei még felvonulóban voltak. Ennek során egyre súlyosabb harcokba keveredtek az ott működő partizán osztagokkal. A 102. könnyű hadosztály parancsnoknak február 22-én már két zászlóalját kellett a német 2. hadsereg rendelkezésére bocsátania, s ezek Rilszk környékén partizánok elleni harcokban vettek részt. Március 2-án kerültek harci érintkezésbe velük. A partizán-ellenállás gerince a csimelji műszakilag megerősített tábor volt, amelytől délre Komutovka, Kalinovka és Kolecsek körzetben mintegy 2- 300 partizán csoportosult 40-50 ágyúval, 10-15 páncéltörő ágyúval, aknavetőkkel és gránátvetőkkel felfegyverkezve. A partizánok elleni vállalkozás végül is kudarcot vallott és a 102. könnyű hadosztályt Rilszk, Dimitrijev, Glukov területére vonták vissza. A német 2. hadsereg-parancsnokság nem mondhatott le a csimelji partizánerődítmény elfoglalásáról, ezért március 19 - április 4 között újabb tisztogató vállalkozást irányozott elő. A 102. könnyű hadosztály a már beérkezett két ezredének négy zászlóaljával a 105. könnyű hadosztály Glukov környékén lévő „Baumann alezredes csoportjának” két zászlóaljával és a német 581. és 588. tábori csendőr zászlóaljjal együtt vette fel a harcot a terület a partizánoktól való megtisztítása céljából. A támadást a 102. könnyű hadosztály parancsnoka, Bogányi Károly vezérőrnagy személyesen vezette és szűkebb törzsével Amon községbe települt. A majd 10 ezer fős csoportosításból négy támadó csoportot hoztak létre. Az akciót március 19-én kezdték el, miután a körzetet bekerítették. A gyűrűt szűkítet28 Papos Mihály id. visszaemlékezése 39
