Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
harcoló német seregtestek hátországi bázisát képezte. Másrészt a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport Románián át vezető egyik legfontosabb hadiszállítási útvonala volt Szeged. Az első légiriadótól, 1944. április 2-ától az utolsó nagyobb bombázókötelékek átreptiléséig, szeptember 19-éig Szeged súlyos légitámadásokat élt át, és a békés polgári lakosság is megismerte a modern háború borzalmait. A német megszállásig csak jelentéktelen légiriadók voltak, kivéve az 1941. április 8-i jugoszláv bombázási kísérletet. 1944-ben az első légiriadót követően, április 3-ától vette kezdetét Magyarország rendszeres bombázása, az ún. „Pointblank” fedőnevű légi hadművelet keretében. Szeged lakossága 72 légiriadót élt át, és június 2-ától a várost hét hadászati bombatámadás érte. Szeged külterületét is négy alkalommal érte szórványos légicsapás. Május 5-én Felsőtanyát, a mai Szatymaz területét, augusztus 9-én Doma- széket, szeptember 5-én Királyhalmát, szeptember 11-én pedig Csorvát, a mai Rúzsa területét bombázta ellenséges légikötelék.74 Június 2-án kezdődött a „FRANTIC” hadművelet, az amerikai-angol légierő stratégiai bombatámadása, amely részét képezte a június 6-i atlanti partraszállásnak. Ezen a napon délnyugat-északkelet irányból 100-120 kilométer széles sávban Közép- és Kelet-Magyarországot (Szeged-Szolnok-Hatvan-Debrecen-Miskolc vonalban) támadták az amerikai bombázókötelékek. Céljuk az volt, hogy a vasútiközlekedési csomópontok rombolásával megakadályozzák a német haderő részbeni átcsoportosítását a keleti hadszíntérről a nyugatira. Ez volt egyúttal az első alkalom, hogy a dél-olaszországi támaszpontokról, Foggia körzetéből felszállt repülők, az amerikai 15. hadászati légi hadsereg kötelékei (kb. 600 gép) a Szovjetunió területén rendelkezésükre bocsátott repülőtereken: Poltaván, Pirjatyinban és Mirgorodban szálltak le. A szövetségi légierő részéről Szegedet nappali támadások érték, vagyis az amerikai 15. hadászati légi hadsereg bombázórepülő-ezredeinek kötelékei kerültek bevetésre. A kizárólag éjszakai légitámadásokra berendezkedett brit 205. bombázó csoport csak egyszer, szeptember 3-a éjjelén támadta Szegedet.75 Az amerikai Consolidated B-24 Liberátor hadászati bombázók június 2-án reggel 9 órakor közelítették meg Szegedet. A légiveszélyjelzést gyors légiriadó követte, de a repülőgépek csak átrepültek Szeged felett. Már lefújták a légiriadót, amikor egy 38 gépből álló bombázókötelék visszafordult. Az újabb légiriadót 10 óra 20 perckor gyorsan követte a bombázás. A repülőgépek szinte egyszerre oldották ki bombáikat, becsapódásuk után sűrű porfelhő szállt fel a város déli részéből. A rendező pályaudvart célozták, de a bombaszőnyeg pár száz méterre északra csúszott, és Alsóváros utcasorait érte. 12 utca szinte megsemmisült a ledobott 218 rombolóbombától, 58 ház telitalálatot kapott, 212 ház pedig súlyosan megrongálódott. Károsodás érte a rendező pályaudvart, az utászlaktanyát, és a szennyvíz-szivattyútelepet is. 74 CSML. Főisp. ir. 1337/1944., Tűzoltósági ir. 2679/1944. 75 The anny Air Forces in Wordl war III. The University of Chicago Pressee 398. 81
