Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
BEVEZETŐ TANULMÁNY* „Sina ira et studio” Kanyó Ferenc Szegedi alakulatok és Szeged város a második világháború vérzivatarában A békeévek (1919-1938) A második világháborút bevezető nagy jelentőségű külpolitikai események hatására 1938-tól a magyar kormány elérkezettnek látta az időt a revíziós politika megvalósítására: A trianoni békediktátum megváltoztatását célzó politika érthető okokból teljes társadalmi támogatást kapott, elérhető közelsége pedig szükségszerűen közelítette majd sodorta a később tragikusnak bizonyult német szövetség irányába. Ezzel Magyarország kényszerpályára került, amely világháborús részvételét is meghatározta. Az első világháborús katonai vereség és a Trianont megelőző tragikus politikai események Szegedet több szempontból is érintették. A híres szegedi 5. és 46. gyalogezred és a különböző tüzér, határvadász és műszaki alakulatok szétzilálódtak. A két gyalogos alakulat közül egyébként a császári és királyi - német vezényleti nyelvű - 46. gyalogezrednek parancsnoksága és az I., II., IV. zászlóalja volt Szegeden, s csak a III. zászlóalja került a boszniai Antovácra. A magyar vezényletű szegedi 5. magyar királyi honvéd gyalogezrednek pedig a parancsnoksága, s az I. és II. zászlóalja települt a Tisza menti városba, s a III. zászlóalj állomásozott Nagybecs- kereken. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy 1918. november 24-ére Újszegedet szerb katonaság szállta meg, Szegedre pedig december 31-én a november 13-i belgrádi katonai konvenció alapján vonult be a francia katonaság. A megszállók a fegyver- és lőszerraktárakat lefoglalták és megszállásuk idején a rendfenntartás érdekében mindössze 1300 fős katonai létszámot engedélyeztek a szegedi katonai körletben. A megszállás igen súlyos katonai szigorításai közepette mégis Szeged lett a Nemzeti Hadsereg szülőhelye, amely Trianon után a magyar fegyveres erők újjászervezését is jelentette. A város ezért 1920-1944 között katonailag kedvezményezett helyzetbe került. A Nemzeti Hadsereg újjászervezése a szegedi katonai körlet kereteiben indult el. Elsőként, 1919. május 7-én a volt „Csongrád-Csanád-i 46. Gyalogezredet” szervezték újjá 4 gyalogszázaddal, majd sorra került a „3. huszárezred” egy lovas* Ezúton m'fendok köszönetét Dr. Szabó Péternek, a hadtudományok kandidátusának, a Hadtörténeti Intézet osztályvezetőjének, a kötet lektorának A bevezető tanulmányt nemcsak lektorálta, hanem anyaggyűjtéssel, s a szakmai szöveg egyengetésével is jelentősen segítette. 7
