Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
Magyarország 1941. június 26-án lépett be a háborúba, amikor a kassai bombázást követően június 26-án a minisztertanács rendkívüli ülésén hozott határozata alapján „Magyarország és Szovjetunió között a hadiállapot beállt. ” A magyar hadvezetés a Szovjetunió elleni hadművelet első szakaszában egyelőre a felvidéki bevonulás után alakult „Kárpát csoport”-ot bocsátotta a német hadvezetés rendelkezésére. A magyar seregcsoport az első napok hosszú meneteit követően inkább a szovjet erők maradványainak leküzdésében vett rész, amelyet a támadó hadműveletekben ritka, aránylag csekély veszteségei is bizonyítanak. A német hadvezetés számára nagyobb segítséget jelentett az a szolgálat, amelyet a rendelkezésre bocsátott magyar erők az előrenyomuló német csapatok mögött, mint megszálló erők végeztek. A Kárpát-csoportba besorolt gyorshadtest, épphogy hazatért a horvátországi hadműveletekből békehelyőrségeibe, amikor június 26-án mozgósítási parancsot kapott. A közben eltelt idő csupán arra volt elegendő, hogy a személyi állomány cseréjét, a kiegészítéseket, az anyag rendbehozatalát és pótlását elvégezzék. A gyorshadtesthez tartozó szegedi egységek a következők voltak: az V. gép- vontatású közepes tarackos tüzérosztály (parancsnoka Mátyás István őrnagy), az V. gépvontatású légvédelmi tüzérosztály (parancsnoka Kosztolányi Károly alezredes), a 16. kerékpáros zászlóalj és az V. árkásztábor helyőrségében (laktanyájában) felállított 15. kerékpáros század. Az ukrajnai előnyomulás idején a tarackos-, és a légvédelmi tüzérosztályt a gyorshadtest közvetlen alakulatai közé sorolták be. A támadás megindulása előtt a légvédelmi alakulatokat átcsoportosították a Felki Jenő vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló ún. „Felki tábornok csoporf’-jába, amely valójában a jelentősen megerősített 1. hegyidandárt jelentette. A két szegedi tüzérosztály mindvégig a gyorshadtest kötelékében harcolt. A magyar támadás 1941. július 1-jén éppen a „Felki tábornok csoport” reggel 7 órakor indult akciójával vette kezdetét. Az 1. hegyidandár Kőrösmezőről kiindulva, a Tatár-hágón át Jablonica-Mikulicsin irányába tört előre. A hegyidandár harci érintkezésbe nem is került az ellenséggel, mert a szovjet csapatok előzőleg már kiürítették a körzetet. A lerombolt utak és felrobbantott hidak miatt igen lassú volt az előnyomulás. A gyenge műszaki ellátottságú dandár a helyreállítási munkálatokkal nehezen boldogult. Ebből kifolyólag már aznap délután a második lépcsőbe sorolta Miklós Béla vezérőrnagy a gyorshadtest parancsnoka, hogy helyet adjon a 2. gépkocsizó dandárának.24 A szegedi kerékpáros század a kiskunhalasi 15. kerékpáros zászlóaljhoz tartozott, de jelentősen megerősítették a szegedi árkásztáborban megalakult műszaki alegységekkel. A zászlóaljat önálló harci egységként alkalmazták. Kissé megkésve, július 3-án ért a hadműveleti területre és a „Rakovszky csoportba” (8. határvadász dandárba) besorolva azonnal az élen meneteltették. Viszkov-Sztanyiszlávon át a Dnyeszter felé tört előre. Egyes részei július 6-án érték el a folyót és elsőként keltek 24 Dombrády Lóránd-Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség 1919-1945. Bp. 1987. 198,207. 34
