Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Lexikon
Nyári Szilveszter Szeged, 1914.; Nagygyörgy Etel; 1944 nyarán tartalékosként a 13. felderítőosztályhoz hívták be, amely mozgósítás után a 13. kecskeméti gyaloghadosztály hadrendjében részt vett a Kárpátok előterében az átjárókért folyó védelmi harcokban. 1944. szeptember 29-én ismeretlen helyen eltűnt. (HL veszt i.) Nyemczovszki András keresk.; Battonya, 1914.11.14.; Havranek Rozália - Nyemczovszki András; fel.: Furus Erzsébet; lh.: Szeged-Móra- halom, 606.; A szegedi 9. gyalogezredben kapott kiképzést, majd hétszer hívták be szolgálatra. Megkapta a felvidéki és erdélyi bevonulási emlékérmet. Utoljára 1944 nyarán mozgósították, portyázó határvadászként szolgált és az 1944. október 6-i szovjet offen- zíva idején fogságba esett. Hadifogolyként 1944 végén Temesvárra került, majd ismeretlen helyen és körülmények között meghalt. (Családi adatszolgáltatás.) Nyerges Imre Szeged-Balástya, 1928.; Nyerges Béla; lh.: Szeged- Balástya; 1944-ben leventeként a dunafoldvári híd bombázásakor esett áldozatul. (Egykori leventetársa közlése.) Nyilas István autószerelő; Szeged, 1919.05.03.; Kádár Julianna - Nyilas István; lh.: Szeged, Szent László u. 10/B.; 1941. június 26-án mozgósították és a gyorshadtest 2. gépkocsizó zlj.- ában részt vett a Szovjetunió elleni 1941-es támadó hadműveletben. Szeptember 19-én a Dnyeper folyón való átkelés közben a gumicsónakban fejlövés érte. Helyben temették el. Úgy tartották számon, hogy a keleti fronton ő az első szegedi hősi halott. Horthy Miklós kormányzó a budai várban özvegyének személyesen adta a Tűzke- reszt arany fokozata hadikitüntetést. (HL veszt.1.) (Családi adatközlés.) Nyíri Lajos késes és köszörűs; Szeged, 1923.06.28.; Kiss Etelka; lh.: Szeged, Bérkert u. 21.; Szegeden a Horthy Miklós laktanyában híradósként teljesített szolgálatot, majd Kiskundorozs- máról elvonult. 1944 őszén családjának küldött egy lapot. Azután csak azt hallották felőle, hogy Kazahsztánban egy fogolytáborban még életben látták. (Családi adatközlés.) Oláh Árpád újságíró; Szeged, 1899. 04.27.; Jurák Borbála - Oláh Ferenc; fel.: Cservei Mária; lh.: Bp. Vili., Szerdahelyi u. 16. ; 1944 októberében a németek elhurcolták a lakásáról. Többé nem tért vissza. (Holtnyilv.: 1944. nov. 15.) Oláh Béla Lajos tanító; Kecskemét, 1909.08.23.; Oláh Béla; lh.: Szeged, Temesvári krt. 28.; 1928/29-ben végzett a szegedi tanítóképzőben. Mivel Kecskeméten kapott állást, a kecskeméti 3l/II.zlj.5. századához hívták be. 1942. július 7-én vitték ki a szovjet frontra. 1942. szeptember 9-én Urivnál a támadás első órájában haslövést kapott. A szomszédos Boldirevka községben nyugszik. 1943. április 15-én özvegyének elküldték a Kormányzói Dicsérő Elismerés a Hadiszalaggal és Kardokkal kitüntetést (Signum Laudis.) (A Szegedi Tanítóképzőt Végzettek Baráti Köre adatközlése.) Oláh Imre földm.; Szeged, 1905.11. 15.; Császár Mária - Oláh József; fel.: Kodé Ilona; lh.: Szeged-Nagyszéksós, 319.; Ismeretlen helyen és körülmények között halt meg. (Holtnyilv.: 1944. nov. 15.) 343
