Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
radi gyalogezredhez a későbbiek során is sok Szeged és Makó környéki tartalékost mozgósítottak.19 A háborúba lépéstől a Don-kanyarig Az 1941-es esztendőben a korábbi, szinte vérnélküli sikeres revíziós politika folytatásában törés, más irányú, háborúba sodródó politikai és katonai események következtek. Már az év elején a német hadvezetőség elhatározta, hogy a Balkánon mielőbb hadászati bázist teremt, amelyhez a magyar és olasz hadsereg közreműködése is szükséges. A magyar kormány a hónapokkal előbb megkötött jugoszláv- magyar örök barátsági szerződés megkötése után morális kötöttségek miatt is kezdetben habozó és várakozó álláspontra helyezkedett, de a német felvonulást nem tudta megakadályozni. A németbarát jugoszláv kormány megdöntése és az új kormánynak 1941. április 5-én a Szovjetunióval kötött barátsági és meg nem támadási szerződése után a németek azonnali cselekvésre szánták el magukat. A március 28-án hozott magyar politikai és katonai döntések az „örök barátsági szerződés” megszegését jelentették, így a kormány megerősítette a határvonalat a német átvonulás biztosítására, majd március 31-én a katonai vezetés elrendelte a légvédelem részleges mozgósítását. A német fenyegetés hatására Jugoszlávia mozgósított. A honvéd vezérkar április 4-én intézkedett a honvédség részleges mozgósításáról, amely érintette a szegedi V. hadtestet és a hadtest területén lévő határvadász és gyorshadtestbeli alakulatokat, illetve a légierő és folyami erők összes alakulatát. A német támadás április 6-án indult el, ugyanekkor Magyarországon életbe lépett a honi légvédelmi készültség. A magyar csapatok mozgósítása, a jugoszláv határra való felvonulása lázasan folyt, de április 12-re, a hadműveletekbe való bekapcsolódás idejére nem tudták teljesen elérni a készenléti helyeiket. Még folyt a mozgósítás és felvonulás, amikor április 6-án jugoszláv felderítő repülőgépek magyar területen berepülést hajtottak végre. Április 7-8-án két hullámban a jugoszláv légierő 7 db Bristol Blenheim bombázógépe a szegedi vasúti pályaudvarok ellen intézett bombatámadást, amelynek 5-6 sebesült áldozata is volt. A kellő időben riadóztatott német készültségi vadászkötelékek és a légvédelem tűzeszközei a dunántúli, Pécs környéki bombázásokban részt veiteket is beszámítva összesen kilenc jugoszláv gépet lőttek le, ebből hatot Szeged környékén (három gépet a város fölött), a többi elmenekült. A tényleges háborús helyzettel ekkor találkozott először a város lakossága.20 A délvidéki magyar hadművelet irányításával a 3. magyar hadsereg parancsnokságot bízták meg. Az V. hadtest (pk. vitéz Silley Antal altábornagy) április 9-én 19 Csima János: 39., 46. és Szabados Ernő zászlós (Szeged, Gogol u.2.) visszaemlékezése 20 Csanádi—Nagyváradi-Winkler: A magyar repülés története. Bp. 1977. 23. és M. Szabó Miklós: A magyar királyi honvéd légierő a második világháborúban. Bp. 1987. 54. - Három jugoszláv pilótát április 9-én Szegeden eltemették, majd 1945 márciusában hamvaikat a belvárosi új hősi temetőbe vitték át. 30
