Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)

Lexikon

nuár 17-én Uriv körzetében eltűnt. (HL veszti.)

Csanádi István Mihály szállítómunkás; Kiskundorozsma, 1924.02.05.; Takács Anna - Csanádi István; lh.: Szeged, Cserzy Mihály u. 1/B.; Már 17-18 évesen országos hírű szegedi birkózóbajnok. A Szegedi Vasutas Sportegyesület birkózó csapata 1941-ben együtt jelentkezett a keleti frontra. A szegedi gépvontatású könnyű tüzérosztály pótkeret-parancsnoksághoz, mint állománytesthez a Horthy Miklós Laktanyába vonult be. Kiképzés után

1942. június 21-én ünnepélyesen búcsúztatták őket, és a kecskeméti 13. könnyű hadosztály 13. tüzérezred 1. ütegében részt vett a doni harcokban. Utolsó levelét 1943. január 2-án húgának írta. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején Korotojak körzetéből visszavonulásra kényszerültek, lövegei- ket a szovjet tüzérség szétlőtte, szállítani nem bírták. Január 16-án este Osztrogozsszknál már gyalogosként harcoltak a város körvédelmében. Január 17-én a szovjet túlerővel szembeni harcban hősi halált halt. (Családi adatközlés.)

Vitéz Csanádi Károly Tatabánya,

1915.01.17.; fel.: Nagy Etel; lh.: Szeged, Röszkei u. 10.; A 39/111. pótkeret zlj. kötelékében a keleti fronton megsebesült. Budapesten a 11. sz. honvédkórházban kezelték, ahol 1942. augusztus 21-én meghalt. 1943-ban megkapta a Tűzkereszt I. fokozata kitüntetést. (Szeged hadigond.ir.)

Csanádi Sándor napsz.; Csanádi Sándor; lh.: Szeged, Somogyi tp., XI. u. 722.; 1943. január 17-én a doni hadművelet során Prilepinél eltűnt. (Szeged hadigond.ir.)

Csányi András földm.; Szeged,

1910.11.09.; Papp Etelka - Csányi Pál; nőtlen; lh.: Szeged-Nagyszéksós, 67.; Ismeretlen hadműveleti területen

halt meg. (Holt.nyilv.: 1944. dec. 31.)

Dr. Csányi András jogász, ht. fhdgy.; Szeged, 1908.06.09.; Csiszár Terézia - Csányi András; nőtlen; lh.: Szeged, Szent György u. 13.; Szegeden a Dugonics András Piarista Gimnáziumban 1926-ban érettségizett, majd jogi diplomát szerzett. Gazdasági jogászként rövid ideig Budapesten dolgozott. Az 1920-30-as években kiváló sportoló, futballistaként a KEAC-ban játszott, asztaliteniszben válogatott és rövid ideig szövetségi kapitány is volt. A jogi pálya nem elégítette ki, a katonatiszti pályát választotta. 1936-39 között csapatszolgálaton volt, a Ludo- vika Akadémia főtiszti tanfolyamát 1941-ben fejezte be. Részt vett az erdélyi és délvidéki bevonulásban. 1941 júniusában a páncélos hadosztályhoz került a 2. gépkocsizó zlj. géppuskás szakaszának parancsnoka, majd hadosztály törzstisztként részt vett a gyorshadtest harcaiban. A doni kiszállításkor már századparancsnok, és harci naplót vezetett. A páncélos hadosztály 1942. június 15-én indult Budapestről és Miskolc-Kassa útvonalon a lengyelországi Rzeszovig vonattal, onnan gépkocsival haladtak tovább Kijev-Kursz- kon át Volohovkáig, ahová július 5-én érkeztek. Július 24-én vonultak az arcvonalba Korotojakhoz és állandó szovjet repülőtámadások között az I. korotojaki csatában augusztus 7-én bevetették a 2. gépkocsizó zászlóaljat is. (A tüzelőállás elfoglalása után naplóját nem vezethette tovább.) A súlyos összecsapásokban augusztus 18-án az

187