Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)

Lexikon

nuár 17-én Uriv körzetében eltűnt. (HL veszti.) Csanádi István Mihály szállítómun­kás; Kiskundorozsma, 1924.02.05.; Ta­kács Anna - Csanádi István; lh.: Sze­ged, Cserzy Mihály u. 1/B.; Már 17-18 évesen országos hírű szegedi birkó­zóbajnok. A Szegedi Vasutas Sport­egyesület birkózó csapata 1941-ben együtt jelentkezett a keleti frontra. A szegedi gépvontatású könnyű tüzér­osztály pótkeret-parancsnoksághoz, mint állománytesthez a Horthy Miklós Laktanyába vonult be. Kiképzés után 1942. június 21-én ünnepélyesen bú­csúztatták őket, és a kecskeméti 13. könnyű hadosztály 13. tüzérezred 1. üt­egében részt vett a doni harcokban. Utolsó levelét 1943. január 2-án húgá­nak írta. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején Korotojak körzetéből visszavonulásra kényszerültek, lövegei- ket a szovjet tüzérség szétlőtte, szállí­tani nem bírták. Január 16-án este Osztrogozsszknál már gyalogosként harcoltak a város körvédelmében. Ja­nuár 17-én a szovjet túlerővel szembeni harcban hősi halált halt. (Családi adat­közlés.) Vitéz Csanádi Károly Tatabánya, 1915.01.17.; fel.: Nagy Etel; lh.: Sze­ged, Röszkei u. 10.; A 39/111. pótkeret zlj. kötelékében a keleti fronton megse­besült. Budapesten a 11. sz. honvéd­kórházban kezelték, ahol 1942. au­gusztus 21-én meghalt. 1943-ban meg­kapta a Tűzkereszt I. fokozata kitünte­tést. (Szeged hadigond.ir.) Csanádi Sándor napsz.; Csanádi Sándor; lh.: Szeged, Somogyi tp., XI. u. 722.; 1943. január 17-én a doni had­művelet során Prilepinél eltűnt. (Sze­ged hadigond.ir.) Csányi András földm.; Szeged, 1910.11.09.; Papp Etelka - Csányi Pál; nőtlen; lh.: Szeged-Nagyszéksós, 67.; Ismeretlen hadműveleti területen halt meg. (Holt.nyilv.: 1944. dec. 31.) Dr. Csányi András jogász, ht. fhdgy.; Szeged, 1908.06.09.; Csiszár Terézia - Csányi András; nőtlen; lh.: Szeged, Szent György u. 13.; Szegeden a Dugonics András Piarista Gimnázi­umban 1926-ban érettségizett, majd jogi diplomát szerzett. Gazdasági jo­gászként rövid ideig Budapesten dolgo­zott. Az 1920-30-as években kiváló sportoló, futballistaként a KEAC-ban játszott, asztaliteniszben válogatott és rövid ideig szövetségi kapitány is volt. A jogi pálya nem elégítette ki, a kato­natiszti pályát választotta. 1936-39 között csapatszolgálaton volt, a Ludo- vika Akadémia főtiszti tanfolyamát 1941-ben fejezte be. Részt vett az er­délyi és délvidéki bevonulásban. 1941 júniusában a páncélos hadosztályhoz került a 2. gépkocsizó zlj. géppuskás szakaszának parancsnoka, majd had­osztály törzstisztként részt vett a gyors­hadtest harcaiban. A doni kiszállításkor már századparancsnok, és harci naplót vezetett. A páncélos hadosztály 1942. június 15-én indult Budapestről és Miskolc-Kassa útvonalon a lengyelor­szági Rzeszovig vonattal, onnan gép­kocsival haladtak tovább Kijev-Kursz- kon át Volohovkáig, ahová július 5-én érkeztek. Július 24-én vonultak az arcvonalba Korotojakhoz és állandó szovjet repülőtámadások között az I. korotojaki csatában augusztus 7-én bevetették a 2. gépkocsizó zászlóaljat is. (A tüzelőállás elfoglalása után nap­lóját nem vezethette tovább.) A súlyos összecsapásokban augusztus 18-án az 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom