Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
szegedi híradószázad Bácskába, a 15. gyalogdandárral vonult el. A második 1941. június végén a Gyorshadtesttel ment ki a keleti hadszíntérre, előbb Vinyicán maradt a megszálló egységeknél, később a 102. könnyű hadosztály híradószázadaként Lokotba települt. Harmadízben 1942 tavaszán állt fel egy, és a 13. könnyű hadosztály híradószázadaként a 2. magyar hadsereggel vonult ki a Donhoz.10 Végül meg kell említeni az 5. számú helyőrségi kórházat, amelyet Szegeden honvéd kórház néven ismertek. Az V. hadtestparancsnokság vezető orvosa 1938-43 között Dr. Széli Pál orvos ezredes volt. Feladatkörébe tartozott a hadtest egész területén az egészségügyi szolgálat megszervezése, irányítása és ellenőrzése, az orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi legénység szakképzésének, továbbképzésének irányítása, a tiszti és legénységi felülvizsgálatok megszervezése, s az általános vöröskereszt ügyek. A kórházban a vezető orvos mellé, a kórházi ügyek intézésére egy másik hivatásos orvos törzstisztet is beosztottak. 1938-tól a honvédség létszámának emelkedése, a szaporodó hadgyakorlatok és az itt előforduló tragikus balesetek, sebesülések miatt igen sok műtétre került sor. A háború alatt pedig már alig győzte a kórház a sebesültek ellátását. A 14. önálló gyalogdandár parancsnoksága 1938-1941 között a Mars téri laktanyában helyezkedett el. Az egykori híres 46-os laktanya Szegeden a legjelentősebb katonai körlet volt, ahol számos katonai alakulat helyezkedett el. A 14. dandár parancsnokai: vitéz Silley Antal altábornagy 1939. január 23 - 1939. augusztus 1. között, majd 1942 márciusig gróf Stomm Marcel vezérőrnagy. Végül 1942. október 1-jétől 1943. augusztus 10-ig vitéz nemes Kozma Zoltán vezérőrnagy töltötte be ezt a tisztséget. 1941 májusától a dandárparancsnokságot Szegedről áthelyezték Szabadkára. A gyalogdandár legjelentősebb alakulata a szegedi 9. gyalogezred volt. A Mars-téri laktanya fokozatosan vált a m. kir. „Hunyadi János” 9. honvéd gyalogezred egyedüli bázisává. A Nemzeti Hadsereg ezen a helyen történt megalakulása 20. évfordulóján 1939 májusában ezredzászlót avattak, s a laktanyát Horthy Miklósról nevezték el. A 9. gyalogezred ebből az alkalomból Horthy Miklós háziezrede lett, de találunk olyan megfogalmazásokat is, hogy „személyes tulajdonát képezte”. Az 1939-es ünnepségen a kormányzó is részt vett, és a díszszemlét is megtekintette. A Horthy Miklós laktanyában volt a gyalogezred parancsnoksága, az ezred- közvetlenek, továbbá az I. zászlóalj parancsnoksága és századai. A 9. gyalogezred parancsnokai: vitéz Pintér Aladár ezredes (1935-38 között), majd Platthy Pál (1938-40), vitéz Deák László (1940-42), Magyar Pál (1942-43), Eperjessy Géza (1943) és vitéz Szász Ferenc (1943-44) ezredesek voltak. Az I. első zászlóalj parancsnokai: vitéz Gátfoldy Egon alezredes (1936-38), vitéz Kövesy Béla (1938—41), majd Erényi Lajos, Tamássy István, újra Erényi Lajos (1941-44) alezredesek voltak és végül Károlyfalvy János őrnagy (1944^15) lett a zászlóalj utolsó parancsnoka. A 10 Csongor Győző rádiós hadnagy (Szeged, József A. sgt. 14.) és Frányó László híradós szakaszvezető (Szeged, Csap u. 24.) visszaemlékezése és dokumentumai 18
