Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Áldozataink
időpontjának ismertetése alapján), igen nagy számban a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája nyomán hősi halált halt áldozatokét. Kiegészítő, és mintegy 150 esetben egyetlen információt jelentett a Moszkvai Központi Levéltár anyagából az Új Magyarország napilapban közzétett névsor, amely a Magyarországon és Oroszországban végbement történelmi változásoknak köszönhetően a második világháború alatt és utána hadifogolyként a Gulag börtöneiben és a kényszermunkában elhunyt magyarok fellelhető adatait tartalmazza (A rekonstruált névsorban a családi nevek hibásan, a magyarra fordítás során eltor- zultan szerepelnek, s keveredik a születési hely, lakcím, így a beazonosítás nehéz és sokszor csak feltételes lehetett, de forrásértéke így is igen jelentős.) A kutatómunka keretében készült el közleményünk a Délmagyarországban a doni katasztrófa szegedi áldozatairól. A közölt névsor emléket elevenített fel a családtagokban, hozzátartozókban, ismerősökben, volt katona- és leventetársakban. Sokan felkerestek bennünket, s a bemutatott dokumentumok, visszaemlékezések, adatpontosítások nagy segítséget jelentettek munkánkhoz. így vált ismertté, hogy a veszteséglajstromok szerint eltűntek közül néhányan túlélték a doni katasztrófát. Ugyancsak igen eredményes, nélkülözhetetlen munkát végzett a második világháború szegedi áldozatainak gyűjtésére alakult Emlékbizottság és a Szegedi Tanítóképzőt Végzettek Baráti Köre. Hódmezővásárhely második világháborús áldozatairól megjelent két kötetben találhatók olyan személyek, akik Szeged halottaiként is számbavehetők. Ezek is szerepelnek az általunk talált adatokkal egybedolgozva, illetve más adatot nem találva a vásárhelyi kiadvány adataival. Hasonlóan jártunk el a Mórahalom és Kistelek monográfiákban közzétett halottak esetében is. A Móra Ferenc Múzeum kiadásában 1990-ben megjelent A szegedi zsidó polgárság emlékezete című kiadvány, amely a szegedi zsinagóga előcsarnokának falára vésett lista, valamint a Hétfői Újság és a Délmagyarország 1946—1947. évi számai alapján névsort közöl az 1941-1945 között elhurcolt és meghalt szegedi zsidókról. Régi adósság törlesztését jelenti e döbbenetes mementó: 2214 név (háromszázzal több mint a zsinagóga falán) közreadásával. E névsor összeállítói a maguk közlése szerint (jogosan) arra törekedtek, hogy az „egykori készíttetők szándékát” ne változtassák meg. így az összeállítás a korabeli listákon túl az egykori családtagok, rokonok, ismerősök adatközlése nyomán készült, s természetesen magán viseli a pontatlanságot, hiányosságot. A teljes korrekcióra még több forrásra kiteijedő alapos kutatás mellett sem lehet vállalkozni. Jelen kötethez végzett kutatómunka nyomán sikerült A szegedi zsidó polgárság emlékezete kiadványban közölt 2214 fő közül mintegy 672 főt beazonosítani, ezek az általunk fellelt forrásra (holt. nyilv. HL veszt. 1. hozzátartozói adatok, stb.) hivatkozva szerepelnek. 1542 fő nevét pedig a fenti kötet névsorát alapul véve közöljük. A szegedi zsidó polgárság emlékezete kiadványban szereplőkön kívül is közlünk kötetünkben újabb zsidó áldozatokat. (Többek között a Szegeden született és időközben a városból elszármazottakat, akiknek holttá nyilvánítását megtaláltuk.) Az eddig feltárt adatok ismeretében további kutatással mintegy 4-500 fő (akiket 146
