Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
rancsnoki törzse és a műhely az összes szerelőivel. A még meglévő gépkocsiállományával együtt 1945. március közepén Felső-Ausztriába Sankt Pöltenbe települtek át. Május 9-én itt estek amerikai fogságba, ahonnan 1946 tavaszán érkeztek haza. Dulossy István ezredes irányításával minden értéket, még a műhelyanyagot is haza hozták és átadták az új demokratikus hadseregnek. Erről a tényről a korabeli sajtó is megemlékezett.154 A fogatolt vonatosztály parancsnokság kilenc fogatolt kocsioszlopa közül négy, a 13/1., 2., 3. és 4. volt csupán szegedi. A 13. fogatolt vonatcsoport parancsnokság és a 13/8. és 9. kocsioszlop Nagykőrösről sorolt be a 13. gyaloghadosztályba. Mivel a szegedi V. fogatolt vonatosztályt 1944. április közepén Sándor- falvára és Dócra, a Pallavicini uradalom erdőségeibe kitelepítették, a négy kocsioszlopot augusztus 9-én Hódmezővásárhelyről szállították el Volócra és Munkácsra. A lóállományt Dél-Alföldről vonultatták be, illetve kisebb részben vásárolták. Az alföldi lovakat a hegyvidéki utak és szerpentinek nagyon megviselték, de a legtöbb gondot a nagyszámú lóállomány ellátása jelentette. A lószerszámok és szállítóeszközök pótlásával és javításával is állandóan küszködtek, mert Galíciában polgári szíjgyártó-, kovács- és bognárműhelyek nem voltak. Ennek ellenére viszonylag csekély, 12-15 %-os személyi- és anyagi veszteséggel élték meg a 13. gyaloghadosztály november 3-i feloszlatását. Ekkor a kocsioszlopokat az 1. hadsereg megmaradt alakulatai között osztották szét. A szegedi V. vonatosztály visszamaradó különítménye Istvánffy András alezredes parancsnokságával ugyancsak Dunántúlra, előbb Pápa, majd Sopron környékére települt. További sorsáról adataink nincsenek.155 A 13. gyaloghadosztály vonatcsoport parancsnokságát Szegedről irányították a 13. gyaloghadosztályhoz. Parancsnoka, mint 1942-43-ban a 13. könnyű hadosztálynál. Damaszlovszky Pál őrnagy volt. A parancsnoki törzset 1944. augusztus 9- én Hódmezővásárhelyről a fogatolt kocsioszlopokkal együtt szállították Munkácsra. A hozzátartozó és vele közvetlen kapcsolatban álló alakulatok közül a gépkocsizó és fogatolt vonatosztályok, -oszlopok mellett legjelentősebbek az egészségügyiek voltak, amelyek mindegyikét Szegedről sorolták be a gyaloghadosztályhoz. Ide sorolható az egészségügyi oszlop (két részleggel), a tábori kórház és a két sebesültszállító gépkocsioszlop. Az egészségügyi oszlopnak csak az egyik részlege volt gépkocsizó, a másik részleg és a tábori kórház nem. Ez az egyes áttelepítésüket meg is nehezitette a visszavonulás idején. Kiváló orvosok szolgáltak mindkét szakalakulatnál, a sebészek között még néhány közismert klinikai szaktekintély is található. A tábori kórház parancsnoka dr. Ottovay László orvos őrnagy volt, aki hősi halála után címzetes alezredes lett. A július 25-i mozgósítás után Szegedről pl. öt városi orvost hívtak be szolgálatra a szakalakulatokba. 1944. 134 Dr. Papos Mihály és Mezei József által gyűjtött adatok 133 Fabinyi József i.m. 129. és F.szik Alajos i. visszaemlékezése. 134
