Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
lítása augusztus 30. és szeptember 4. között „Géza" fedőnév alatt zajlott le. Elszállításra került Szegedről a 9. pótgyalogezred, a Tisza bácskai vonalán felvonult 20. pót gyalogezred, az 5. tábori tüzér pótosztály mindhárom ütegével. Az 5. tábori póthadosztály parancsnokság híradó százada Szenttamásról Pécsre települt, a hadosztály csapattestei Csáktornya-Gyékényes-Barcs-Siklós körzeteiben a Dráva vonalára kerültek. A fővezérség Kálmán Imre vezérőrnagyot, az 5. tábori póthadosztály parancsnokát is Pécsre irányította, ahol hamarosan kinevezték a 4. honvéd kerület parancsnokává is. A póthadosztálynak a Dráva határszakasz védelmén túl a Muraköz biztosítását is el kellett látnia.121 Itt kell megjegyeznünk, hogy az 5. tábori póthadosztály Dunántúlra szállítása miatt Bácska biztosítását augusztus 30-tól a szegedi 5. honvéd kerület parancsnokság vette át, és ebből a szempontból a parancsnokság fővezérség közvetlen lett. Hozzátartoztak a póthadosztály visszamaradt alakulatai, így a 7. tábori pótezred, két önálló tábori tartalékos pótüteg, V. illetve 55. önálló utászszázad és a kisegítő alakulatok, továbbá a 13. gyaloghadosztály Kárpátokba történő elszállítása után augusztus 1-jétől Délvidék biztosítására kihelyezett alakulatok, így az Újvidéken lévő 16. határvadász-zászlóalj, annak pótzászlóalja, a határvadász portyázó őrsök, a 2. folyamzár zászlóalj, annak folyamőr pótzászlóalja és a 13. felderítő pótosztály is. Ezen kívül a Bácskában elhelyezett két csendőr zászlóalj, egy lovasszázad, kettő önálló tüzér üteg, s végül az őrhadrend szerint megalakított 39. őrgyalogezred is visszamaradt. Az 5. honvéd kerület parancsnokság október 3-tól a 3. hadsereg-parancsnokság alárendeltségébe lépett. Ugyanakkor a fővezérség megegyezett a német katonai vezetéssel, hogy a déli Duna-vonal védelmét a német F. hadseregcsoport veszi át, és a német Dél és F. hadseregcsoportok találkozási pontja Karánsebes-Bácsföldvár- Hódság-Dráva torkolat földrajzi vonala lesz. Ez lett egyúttal a 3. magyar hadsereg déli sávhatára is. Dél-Bácska védelmének irányítását Kühlvvein német tábornok vette át, akinek csoportját mindössze néhány rohamlöveg alkotta. Az ott lévő magyar erőket kivonták Észak-Bácskába, kivéve a 16. határvadász zászlóaljat és a portyázó őrsöket, amelyeket Kühlwein csoportjának rendelték alá. Ezek viszont csak partizán elhárításra voltak alkalmazhatók. Az 5. honvéd kerület parancsnokság október 8-án harcoló alakulatok felett vette át az irányítást. Ezen a napon a szovjet 46. hadsereg alakulatai Magyarka- nizsánál, Zentánál, Ada és Óbecse körzetében átkeltek a Tiszán. Az 55/1-2-3. határvadász századok, és az itt felvonult kisebb magyar egységek ugyan több helyen erős ellenállást tanúsítottak, de a szovjet hídfőállások kiszélesítését megakadályozni nem tudták, így azok benyomultak Bácskába. A helyi biztosító alakulatok pedig állandó harcban álltak az újra életre kelt és jól felfegyverzett partizán csoportokkal. A legjelentősebb összecsapás az előretörő szovjet csapatokkal október 10-én Szenttamásnál alakult ki. A 16. határvadász zászlóalj, az 55/1. portyázó határva121 HL Vkf. 1. oszt. 4604/M hadin. 1944. és Központi Szállítási Vezetőség (KSZV) napló (gyűjtött adatok). 109
