Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
III. A provizórium időszaka
szentesiek kérelmét a Helytartótanácshoz, s a lényeget illetően magáévá tette Stammer alispán pártoló álláspontját. Egyéb okokra hivatkozva mégsem javasolta a rendezett tanács azonnali visszaállítását. Hangsúlyozta, hogy változatlanul helytelennek tartja azt az eljárást, amely által Szentes város „előbbi állásából kiforgattatott”, ezért akarta a nép többségének akaratát „tisztán és csalhatatlanul” kitudni. A jelenlegi körülmények között azonban az általa szorgalmazott népszavazás elrendelését nem számítja a „sürgető szükségek” közé. Elsősorban azért nem, mert ha „netalán, mi valószínű, a nép többsége a rendezett tanács helyreállítását óhajtaná, ezt tőle igazságosan megtagadni alig lehetne, — tekintve pedig a jelen harci viszonyokat, az előttünk álló újoncozást és a csapások által előidézett rendelkezések halmazát, a már behelyezett és a teendők folytonos kezelési rendjével megösmerkedett egyének is csak a legnagyobb erőfeszítéssel lesznek képesek hivatásuknak megfelelni, — a most rögtöni változása az egyéneknek pedig ezt még nehezebbé, vagy éppen lehetetlenné tenné”. Ebből a megfontolásból a népszavazás, ill. ennek eredménye alapján a rendezett tanács helyreállításának ügyét függőben hagyni javasolta. A Helytartótanácsnál egyetértettek a főispáni javaslattal. A szentesiek kérvényét és csatolmányait érdemleges tárgyalás nélkül visszaküldték, azzal a meghagyással, hogy a főispán a jelenlegi körülményeknél kedvezőbb viszonyok beálltával térjen vissza rá.110 no CSML (SzF) 547, 798/1866. Főisp. ein. ir. 75
