Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
III. A provizórium időszaka
gyását szorgalmazó véleményére — kijelentette, hogy: „ezen kir. Főkormányszék nem látván magát azon helyzetben, hogy e városok anyagi és az igazságszolgáltatás fontos érdekeinek kockáztatásával bíráskodási joggyakorlatának fenntartását a lakosság kívána- ta ellenére követelje; elrendelendőnek találta, miszerint H. M. Vásárhely, Szentes és Csongrád rendezett tanácsú mezővárosok törvényszékei egyelőre feloszlattassanak és hatáskörükbe tartozott minden perek és ügyiratok további ellátás végett az illetékes bíróságoknak adassanak át”. Rozgonyi nyomban megtette a rendelet végrehajtására a kellő intézkedéseket. Kovács Károly másod alispánon keresztül tájékoztatta a rendeletről az érintett városok tanácsait, és utasította őket, hogy a városi törvényszékek illetékességi körébe tartozott perek iratai a megyei bíróságnak leendő átadásra haladéktalanul készítsék elő. Az iratok átadás-átvételének határnapját a Csongrád városi törvényszéknél május 15-re, a szentesi és vásárhelyi törvényszékeknél június 15-re tűzte ki. Az átadásátvételek lebonyolítására megyei küldöttségeket nevezett ki. Közölte a másod alispánnal, hogy az átadások megtörténte után az érintett három város megszűnik rendezett tanáccsal bíró város lenni; a tanácsokat az 1848 előtt fennállott szerkezetnek megfelelően kell átalakítani. Felkérte Kovács Károlyt, hogy a megyei tisztiszék és az érintett tanácsok képviselőinek bevonásával készítsen egy tervezetet az új városi szervezetben létesítendő állásokról, illetve azok betöltéséről. A rendszeresítendő állások mindegyikére hármas jelölést írt elő.90 Kovács Károly körlevélben értesítette az érintett városok tanácsait a városi törvényszékek, ill. a rendezett tanácsok megszüntetését kimondó helytartótanácsi leiratról, valamint az ezzel kapcsolatos főispáni helytartói utasításról. Tudatta a tanácsokkal, hogy a megszűnt törvényszékek feladatait a megyei törvényszék veszi át, amely július 1-jén kezdi meg a kibővített hatáskörű működését. Ezzel egyidőben megszűnnek a rendezett tanácsok is. Az átszervezéssel kapcsolatos kérdések tisztiszéki megvitatását Kovács alispán április 21-re tűzte ki, erre meghívta a városok képviselőit. Szentes város Váltsági és Gazdasági Bizottmánya 1865. április 18-án vitatta meg a helytartótanácsi leiratot és a végrehajtásra vonatkozó főispáni helytartói utasítást. Már ezen az első megbeszélésen egyértelművé vált, hogy a bizottmány utólag elhamarkodottnak és felületesnek tartja a múlt évi június 26-i népgyűlési határozatot, mely lemondott a rendezett tanács fenntartásáról. A bizottmányi tagok egybehangzóan megállapították, hogy „a helybeli törvényszék, illetőleg rendezett tanács-hatóság megszüntetése és távol helyekre áttétele úgy az egész közönségnek, mint egyes lakosoknak megszámít- hatatlan anyagi károkat, időveszteséget okoz, mely valódi veszteségek, fölös kiadások és hátrányok mellett, a megtakarítani vélt néhány forint alig jöhet tekintetbe”. Ebből kiindulva arra az állásomra helyezkedtek, hogy a szükséges felvilágosítás után a lakosokat újból meg kell kérdezni; ragaszkodnak-e továbbra is a rendezett tanácsról lemondó határozatukhoz. Ennek kitudása érdekében kérvényt intéztek a főispáni helytartóhoz egy mielőbb összehívandó népgyűlés engedélyezése iránt. Kérték továbbá, hogy a népgyűlés megtartásáig a rendezett tanács megszüntetésére és az új városi szervezetre vonatkozó intézkedéseket függessze fel. Ezek után megválasztották az április 21-i megyei tisztigyűlésre küldendő képviselőket. Utasították őket, hogy a bizottmány fenti lépéséről tájékoztassák az első alispánt, s igyekezzenek elérni a népgyűlési határozat 90 CSML (SzF) 448/1865. Főisp. Helyt. ein. ír. 65
