Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
III. A provizórium időszaka
a nevezett küldöttség a városi tanáccsal együttműködjön. A tanács nézete szerint ez azt jelentené, hogy a váltsági küldöttség, mint önálló testület, a hatóságban hatóságot képezne, ami elfogadhatatlan. Ezért indítványozta, hogy dolgozzák ki a tanács tényleges közreműködésének módozatait; a váltsági küldöttség elnöki tisztségét pedig ruházzák át a város törvényes főnökére, vagyis a polgármesterre. Kamocsay előterjesztésére Oroszi Miklós váltsági küldöttségi elnök válaszolt. Leszögezte, hogy a küldöttség nem zárta ki a tanácsot a váltsági ügyek intézéséből. Bizonyítja ezt, hogy több ízben közreműködésre kérték fel, de eredménytelenül. A súrlódások valódi oka megítélése szerint az, hogy a tanács a polgármestert, mint a város fejét tartja jogosítottnak a küldöttségi elnökségre. Épp ezért bejelentette, hogy az ügy előremozdítása és a súrlódások kiküszöbölése érdekében a küldöttségi elnökségről önként lemond. Felkérte a jelenlévőket, hogy nyugodjanak bele az elnöki tisztségnek a polgármesterre történő átruházásába. Oroszi Miklós nyilatkozatát hosszas vita követte. A birtokosok jelentős része ugyanis célszerűségi okokra hivatkozva változatlanul szükségesnek tartotta, hogy a váltsági ügyek intézésére alakított küldöttségnek önálló elnöke legyen. Végül kompromisszumos megoldás született. Az elnöki tisztséget átruházták a polgármesterre azzal a kikötéssel, hogy legkevesebb három küldöttségi tag felszólítására mindenkor köteles ülést tartani. Kimondták továbbá, hogy Oroszi Miklós a küldöttség másod elnöke marad, s mint ilyen, szükség esetén tanácskozást hívhat egyhe, s azon elnökölhet. A legnagyobb súrlódási felület látszólagos kiiktatása után megtárgyalták a kilátásba helyezett váltsági végrehajtás módozatait, igazodva az uradalmi ügyész korábban ismertetett tervezetéhez. A gyűlés feloszlása előtt elfogadták a váltsági küldöttség taglétszámának emelésére tett javaslatot. A 40 főre kiegészített testület ettől kezdve a Váltsági Bizottmány elnevezést használta. Hatáskörét illetően kimondták, hogy az örökváltságra vonatkozó mindennemű intézkedéseket megtehet, s mindaddig fennáll, amíg a város valamennyi adósságai teljesen letörlesztve nem lesznek. A város többi pénztárától elkülönítve vezeti és ellenőrzi a váltsági pénztár kezelését, szemelőtt tartva, hogy abból a marasztalási és tartozási összegeken kívül semmi más célra kiadás ne tétethessék.83 Az újabb birtokossági gyűlés nem hozta meg a remélt eredményt: azaz a városi tanács és a Váltsági Bizottmány súrlódásmentes együttműködését. Ugyanaz történt mint a március 21-i gyűlés után: a tanács utólag ismét törvénytelennek és érvénytelennek minősítette a közbirtokosság által hozott határozatokat.84 A városi tanács és a Váltsági Bizottmány hatásköri vitáját eldöntő megyehatósági állásfogalalás egyelőre váratott magára. A tanács tiltakozásai ellenére a bizottmány folytatta működését Kamocsay polgármester elnöklete és Oroszi Miklós alelnöklete alatt. Erre nagy szükség is volt, hisz május 9-én kezdetét vette a váltságügyben beígért végrehajtás. A hónap végén a megyei hatóság végre lépéseket tett a városi tanács és a bizottmány elhúzódó viszályának felszámolására. Rozgonyi Bertalan főispáni helytartó június l-re közös tanácskozásra hívta egybe a városi tanács és a Váltsági Bizottmány tagjait, valamint a város tekintélyesebb birtokosait, célul tűzve ki a tarthatatlanná vált helyzet tisztázását. Megnyitójában leszögezte, hogy a kialakult nehéz viszonyok között 83 CSML (SzF) 732/1864. Tanácsi ir. 84 CSML (SzF) 732/1864. Tanácsi ir.; 607/1864. Tanácsi jgyk.; 921—922/1864. Főisp. Helyt. ein. ir. 60
