Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
I. Abszolutista berendezkedés
zetből kellett összeállítani. A tanács feje szintén a polgármester volt. A díjtalan tanácsnokokat az elöljáró megyei hatóság nevezte ki a községi választmány hármas jelölése alapján. A szakképzettséggel rendelkező díjas tanácsnokokat, valamint a többi szaktisztviselőt a tanács hármas jelölése alapján a községi választmány választhatta, de a megerősítés joga a megyei hatóságot illette meg. A tisztviselőket a polgármester, ill. a megyei hatóság felfüggeszthette, de végleges elbocsájtásukat csak a községi választmány rendelhette el.37 Az új községi rendszer bevezetésével kapcsolatos átszervezések idejére jelentős szervezeti és személyi változások történtek a szegedi polgári kerület és azon belül Csongrád megye életében. Ezek összefüggésben voltak az ország ideiglenes közigazgatási rendjének kialakításával. 1850 februárjában a szegedi polgári kerület élére — Gyulai Gaál Eduárd lemondása folytán — Cseh Eduárd volt Baranya megyei kormány- biztos került, akit hamarosan kineveztek a nagyváradi katonai kerület miniszteri biztosává is. A két hivatal egybevonása következtében az önálló Szeged kerületi főbiztosság lényegében megszűnt, a kerület megyéi (így Csongrád megye is) közvetlenül a nagyváradi kerület miniszteri biztosának irányítása alá kerültek. Cseh Eduárd hivatalba lépését követően személycsere történt Csongrád megye élén is. Temesváry István eddigi megyefőnök működését felsőbb helyen „erélytelennek, elnézőnek és pajtáskodönak” találták, ezért menesztették állásából. Helyére az erőszakosságáról ismert Bonyhády (Perczel) István volt Baranya megyei szolgabírót nevezték ki. Újabb változásokra 1850 őszén került sor, összefüggésben Magyarország öt kerületre történt felosztásával. Ez alkalommal Csongrád megyét a nagyváradi kerületből a pest-budai kerületbe tették át, melynek élére Augusz Antal volt tolnai kerületi főispánt nevezték ki. Bonyhády Istvánt megerősítették megyefőnöki állásában.38 Az új kerületi és megyei hatóságok kiépítése után kezdetét vehette a községek rendezése. A községi közügyek intézésére vonatkozó Utasítást és mellékleteit Augusz kér. főispán 1851. szeptember 12-én továbbította Bonyhády megyefőnökhöz. Kísérő levelében tájékoztatást kért arról, hogy Csongrád megye rendezett tanácsú városaiban és községeiben a községi választmányok megalakításánál a „szabad választás gyakorlata már most egész nyugodtsággal engedélyezhető-e”. Függetlenül a választól, az időnyerésre hivatkozva felszólította a megyefőnököt, hogy tegyen minden városra és községre nézve a községi választmány iránt „mindjárt most javallatot, s illetőleg ki- jelelést”. Olyan egyének kijelölésére gondolt, akik „egyrészről a felséges uralkodó ház iránti tántoríthatatlan hűségekről, a magas Kormány annak intézkedési iránti engedelmességről, más részről pedig a község java előmozdítása körüli igyekezetükről és buzgalmukról ismeretesek”. Jelölteket kért a polgármesteri állásra is. Bonyhády továbbította a főszolgabíróknak a kerületi főispán rendeletét, egy szóval sem említve az esetleges választások előkészítését. Az Utasításban megszabott keretek értelmében Szentes városa 22 136 főnyi lakossága után 24 főből álló községi választmányt alakíthatott. Basa főszolgabíróra várt a feladat, hogy összeállítsa a választmányi tagságra szóbajöhető személyek névjegyzékét, és jelölteket állítson a polgármesteri hi37 A községek ideiglenes szabályozásával kapcsolatos „Utasítás” egy példánya megtalálható CSML Szegedi Központ. Csanád Megye es. kir. Megyehatóságának ir. 5729/1851. szám alatt. 3» CSML (SzF) 840, 2221. 2715, 2742. 6645. 6666. 8161/1850.. 2992/1851. Megyefőnöki ir. Részletesen lásd Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849—1854). 109—117. o. 30
