Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
kívül hagyva a családtagok szániát. A polgármester közbejárására a szentesieknek áprilisban még a régi segélyelvek szerint fizettek, májustól azonban a leszállított segélyt kapták a családok. A megélhetési gondok szaporodása miatt november elején 150 segélyezett asszony kereste fel a katonai ügyosztály vezetőjét, elpanaszolva, hogy az államsegélyből a legszükségesebb élelmiszert sem tudják beszerezni, nemhogy a téli tüzelőt, vagy gyermekeiknek téli ruhát. Nyomasztó helyzetük javítása érdekében kérvényezték a segély felemelését, valamint téli pótsegély kiutalását. A hónap végén a polgármesterhez fordultak írásos beadvánnyal. Panaszaik felsorolását az alábi — fenyegetéstől sem mentes — megállapításokkal zárták: „Nagyon szépen kérjük a Tekintetes Polgármester urat, hogy tessék sürgősen intézkedni, mert már a nép sanyargatott helyzetben van. Addig nem szóltunk míg bírtuk, de a városi közgyűlés sem hozott a számunkra semmit, és arcpirulva kérjük ismét azt, amit annak a sok szenvedő, nyomorékká váló édes apáknak a gyermekei megérdemelnek. Vagy az ajutalom, hogy éhezzünk, fázzunk és a legkétségbeejtőbb legyen a hős katonáknak a családi helyzete? A nép nyomorog, nélkülöz már annyit, hogy nem bírja soká, és ki felel, ki tesz róla, ha az a sok szenvedő kitör? Mert a szenvedő mindenre képes, megy vakon.” A jogos panaszokat a polgármester továbbította az illetékes főhatóságokhoz, de érdemi intézkedés nem történt.41 1 Az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek ára napról-napra tovább emelkedett. 1916 elején a disznóhús ára: háj 6,50 k, szalonna 6,30—7,10 k, karaj 4,80 k, comb 4,30 k, kocsonyahús 2,80 k, kolbász 4,30—5,30 k, sonka 5,80—7,80 k kilogrammonként. A hiánycikknek számító tej és tejfel ára is rendkívül magas: 1 liter tej 0,80—1 k, 1 liter tejfel 3—4 k. A petróleum literenként 0,50 k. Egy pár közönséges cipő 80—100 koronába került, egy méter átlagos minőségű ruhaszövet 120—150 koronába. Drágább lett a posta, a bélyegilleték, a vasúti díj. A 4586/1916. sz. kormányrendelet értelmében 1916. január 10-től bevezették a liszt- és kenyérjegyet. Jegyet csak azok kaphattak, akik nem rendelkeztek liszt- vagy gabonakészlettel. Az őstermelők napi liszt fejadagját 400 grammban, a nem őstemielőkét 240 grammban határozták meg, amely 560 g, illetve 320 g kenyérnek felelt meg.412 Súlyosbította a helyzetet, hogy a januárban tartott gabona rekvirálás nemcsak a lakosság készleteit apasztotta le, hanem a város közélelmezésével megbízott Első Szentesi Kenyérgyár Rt-ét is, amennyiben felvásárolt készleteinek felét (6000 q búzát) lefoglalták. A számítások szerint 1916. február 1. és augusztus 16. között (vagyis 196 napra) 6860 q lisztre lett volna szükség a város zavartalan ellátásához, ezzel szemben a rekvirálás miatt csak 4300 q állt rendelkezésre. Ebből a mennyiségből kellett a város 10188 teljesen ellátatlan és 6344 részben ellátott lakójának kenyérszükségletét 7 hónapon át biztosítani. Amint várható volt, a készlet idő előtt kimerült. Mátéffy polgármester augusztus folyamán több alkalommal sürgette a felettes hatóságoknál a szükséges lisztmennyiség kiutalását, amely az ellátatlanok számát alapul véve napi 35,5 q-t, ill. havi 7-8 vagon lisztet jelentett. Indoklásként előadta, hogy „városunkban közel 4000 hadisegélyezett család van, akiknek kenyérellátásáról a hatóságnak kell gondosan CSMl. (SzF) 11570/1915. Polgm. ált. ir.: AH. 1915. március 22.. március 24.. augusztus 28.. szeptember 9., november 7.. december 22. 412 CSML (SzF) 19/1916. Polgm. áll. ir.: SZF. 1916. január 9.. január 20.. március 19.. május 11., október 5.. október 8. 238
