Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
lóosztályozások eredményeként augusztus folyamán 2000 lovat vittek el Szentesről, a lóállomány 30 %-át. Ez jelentősen megnehezítette az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan végzésének biztosítását. 1916 folyamán ismét összeírták a lovakat, de ezúttal a hadügyminisztérium rekvirálás helyett a szabad vásárlással próbálkozott. Ennek során 50 hátaslovat vittek el Szentesről. Hasonló eljárást követtek a hadicélra alkalmas szekerek beszerzésénél is. A hatósági kimutatások szerint 1917 őszéig több mint 4000 lovat szállítottak el a városból behívás és szabad vásár útján.406 A jelentkező gazdasági nehézségek enyhítésére a kormány 1914. november közepén kibocsátotta az első hadikölcsönt. Szentes lakossága lelkesen jegyez, eredmény: 2 millió korona. 1915 májusában újabb hadikölcsön kibocsátására került sor. Az Alföldi Ellenzék Tisza István kijelentésével agitált: „A hadikölcsönjegyzés becsületbeli kötelesség”. Eredmény: 2290000 korona. A harmadik hadikölcsönt novembertől lehetett jegyezni. A propaganda minden korábbit felülmúlt: „A hadikölcsön az egyetlen eszköz a háború sikeres folytatásához.”; „A legbiztosabb tőkebefektetés.”; „Hazafiúi kötelesség.” — zengték a helyi lapok, közzétéve a legtöbb kölcsönt jegyzők neveit. Mátéffy polgármester népgyűlést hívott egybe a színházterembe, ahol Cicatricis főispán tartott buzdító beszédet. Az eredmény ezúttal sem maradt el, a város 2700000 koronát jegyez. 1916-ban ismét kétszer bocsátottak ki hadikölcsönt, májusban és novemberben. „Ellenségeink arra számítanak, hogy ki fognak meríteni. A hadikölcsönjegyzés a kitartás próbaköve” — győzködött az Alföldi Ellenzék. Mivel a sajtópropaganda elégtelennek bizonyult, a város vezetősége bizottságot alakított, amelynek tagjai személyesen keresték fel a tehetősebb polgárokat, kölcsönjegyzésre agitálva őket. A jegyzés eredményét a lapok ez alkalommal nem hozták nyilvánosságra, feltehetően annak szégyenteljesen alacsony volta miatt. Ezzel szemben 1917-ben szép eredménnyel zárult a jegyzés, amennyiben az első alkalommal 2668000 koronát, a második alkalommal pedig 3800000 koronát jegyeztek a szentesiek. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a fokozódó inflációt, valamint azt a körülményt sem, hogy ezúttal lehetőség volt a készpénz nélküli jegyzésre.407 A lakosság áldozatkészségére alapozva került sor a hadikórházak felállítására. A városi kórház már 1914. augusztus végén hadikórházzá alakult át, ahová szeptemberben megérkeztek az első sebesültek. A Vöröskereszt Egylet felhívásban kérte a szentesieket, hogy pénzzel, berendezési tárgyakkal és egyéb adományokkal segítsék a kórház működését. Mivel a férőhelyek igen hamar megteltek, október közepén a polgári leányiskolát is hadikórházzá alakították. A 200 sebesült ellátására alkalmas kórház berendezése és felszerelése közadakozásból történt. A sebesültek növekvő száma miatt a katonai hatóságok elhatározták, hogy Szentesen 1000 beteg befogadására alkalmas katonai kórházat állítanak fel. A szóbajöhető épületek — gimnázium, népiskolák, református és katolikus körök, színházterem — számbavétele után, már decemberben megkezdődött a kórházak berendezése. Irányításukat egy ezredesi rangban lévő törzsorvos 406 AE, 1914. október 7., október 12., 1915. augusztus 13., augusztus 30.. november 28., december 2.. december 7., december 12., 1917. március 3., március 8., november 28.: SZL, 1914. december 31.; CSML (SzF) 2639/1917. Főisp. ált. ir.: Horváth Ilona: i. m. 8—11., 17. o. 4(»7 CSML (SzF) 220/1915. Alisp. ált. ir.; 2917/1920. Polgm. ált. ir.; SZL, 1914. november 8., november 12., november 22.; AE, 1914. november 19., 1915. május 12., október 20—22., október 25., október 27., november 2., november 5—6., november 19., 1916. április 24—26., május 3., 1917. május 29—31.; Horváth Ilona: i. m. 12., 18.. 26. o. 235
