Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
telepedett le, s hamarosan új pártot alakított Függetlenségi és 48-as Kossuth Lajos Pártkör néven, amelynek elnöke lett. 1911 januárjában nyilvánosságra hozta azt a szándékát, hogy Vásárhelyen köztársasági pártot kíván létrehozni. A republikánus eszmék propagálása céljából lapot indított Magyar Köztársaság címen, amelynek első száma 1911. október 14-én jelent meg. A szegedi királyi ügyészség szerette volna megakadályozni a lap megindítását, de mivel ez nem sikerült, kezdetüket vették a Nagy György és társai elleni királysértési és izgatási perek. A hatóságok által támasztott akadályok leküzdése után 1912. szeptember 7-én Budapesten megalakult az Országos Köztársasági Párt, amelynek elnökévé Nagy Györgyöt választották. Az új párt programjában szerepelt a demokratikus köztársasági államforma kivívása; az általános, egyenlő és titkos választójogon alapuló népparlament létrehozása; az önálló magyar néphadsereg és külképviselet, az önálló magyar nemzeti bank és vámterület megteremtése; az ingyenes állami népoktatás bevezetése... stb. Az alakulást követően nagy súlyt fektettek a vidéki pártkörök létrehozására.389 A Szentesi Lap — amelynek tulajdonosa és többnyire szerkesztője is Sima László volt — kezdettől fogva figyelemmel kísérte a köztársasági szervezkedést. 1911. január végén „Párbaj a magyar köztársaság miatt” címen hírt adott dr. Nagy György és dr. Endrey Gyula vásárhelyi országgyűlési képviselő afférjáról, egy hónappal később pedig részletesen beszámolt Nagy György pártalakítási törekvéseiről. Augusztus közepén közzétette a Magyar Köztársaság előfizetési felhívását és Nagy György proklamációját. 1912 februárjában tudósított a Nagy György ellen folyó perről, amelyet a szegedi ügyészség indított ellene „Kossuth Lajos országa” című programadó cikke miatt, amely Nagy György felmentésével végződött.390 Sima László irathagyatéka bizonyítja, hogy 1912-től rendszeres levelezési kapcsolatban állt Nagy Györggyel. Levélváltásaik elsősorban valamilyen rendezvényhez, leginkább népgyűlések előkészítéséhez kötődtek. Ez érthető is, hisz az 1910-es években alig volt olyan szentesi népgyűlés, amelyre ne lett volna Nagy György szónokként felkérve. Ennek ismeretében nem csoda, hogy a II. 48-as Népkör 1913. május 1-i ünnepségén Nagy György díszhelyet kapott, mint ahogyan az sem, hogy ez nem nyerte el a komiánypárti körök tetszését. Ennek adott hangot a Szentes és Vidéke, támadó írásával csatlakozva a köztársasági mozgalom megsemmisítésére irányuló hatósági hajszához. Sima László határozottan visszautasította a kormánypárti lap állításait, kijelentve: „Ha én felcsaptam volna köztársaság-párti agitátornak, akkor azt én meg merném magam mondani nyíltan és bátran.” Az Alföldi Ellenzékben közzétett nyilatkozatában védelmébe vette dr. Nagy Györgyöt is, cáfolva azt, hogy nevezett köztársasági propagandát fejtett ki a II. 48-as Népkör jubileumi ünnepségén.391 Az ügy talán el is ült volna, ha a Magyar Köztársaság 1913. május 14-i száma nem adja hírül, hogy május 1-jén Szentesen is megalakult a Köztársasági Párt. A rendőrség 389 A témával részletesen foglalkozik: Bónis György: Nagy György és az 1914 előtti magyar köztársasági mozgalom. Bp. 1962.; Berta Tibor: A kpztársasági mozgalom története a dél-alföldi régióban. Szeged. 1984. (Kézirat); Berta Tibor—Petrik Ágnes: Magyar Köztársaság. Történet és repertórium. Szeged. 1986. 3& SZL, 1911. január 29., február 26.. augusztus 17.. 1912. február 22. 391 CSML (SzF) Sima-hagyaték — „Politika” c. dosszié; 1891/1913. l’olgm. ált. ir.; 11/1913. Főisp. biz. ir.; Magyar Köztársaság, 1912. április 14.; AF, 1912. április 2.. 1913. február 9.. május 3—7.; SZL. 1912. szeptember 19.; SZV. 1913. május 3—7. 226
