Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
kiemelve, hogy a gyűlésen jóval többen vettek részt a régi Szabadelvű Párt tagjainak számánál. A lap tudósítója szerint a nagy érdeklődés annak tudható be, hogy a 48-as párti vezetők kifogytak a „lelkeket megkapó, szívekbe markoló” jelszavakból, amelyekkel korábban hatni tudtak a tömegekre, de amelyek éppen a 48-as vezérek kormányzása alatt üresekké váltak és így elveszítették varázsukat. A helyi ellenzéki lapok megpróbálták bagatelizálni a Munkapárt zászlóbontásának jelentőségét. Az Alföldi Ellenzék állítása szerint az alakuló közgyűlésen a berendelt megyei, városi és községi tisztviselők, a Pallavicini és a Károlyi uradalmak beparancsolt emberei gyűltek össze, akiknek száma a kíváncsiskodókkal együtt sem volt több 100-130 főnél. A Szentesi Lap ugyan 400 főre becsülte a résztvevők számát, de a helyi kormánypárt megalakulásának ő sem tulajdonított különösebb jelentőséget.371 A kormánypárt szerveződésével egyidőben a helyi Függetlenségi Párt részekre szakadása szervezetileg is végbement. Molnár Jenő támogatói kiváltak a Burián Lajos és Tasnády Antal vezette pártból, és saját vezetőséget választottak. A Justh-párti irányvonalat követő függetlenségi és 48-as Molnár-párt elnökei Sima László és Papp József lettek. Kalpagos Szabó Imre csoportja szintén elkülönült, és Berényi László elnöklete alatt önálló pártot alakított. Plakátjaikon a Függetlenségi és 48-as Párt elnevezést használták, s 48-as pártonkívüli programot hirdettek. A Kovács Dénes mellett megmaradt párttöredék ugyancsak pártonkívüliségét hangoztatta, de őket mindenki a Függetlenségi és 48- as Kossuth-párt helyi szervezetének tekintette. A pártalakulásokat hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de az április közepétől tömegesen szervezett népgyűlések során az anyapárt szétesése nyilvánvalóvá vált.372 A Munkapárt május 1-jén tartotta meg jelölőgyűlését, amely után Fekete Márton — közfelkiáltással megválasztott jelölt — nyomban ismertette programját. A színházban megrendezett jelölésen mintegy 1200-an vettek részt, a Tyúkpiac téren elhangzott programbeszédet pedig már közel 4000-en hallgatták. Fekete Márton mondanivalójának lényege arra irányult, hogy a kialakult zavaros politikai helyzetben szakítani kell a nagypolitikával, s az erőfeszítéseket a szűkebb szülőföld felvirágoztatására kell összpontosítani. A jelszava tehát: „Mindent Szentesért!” A május 1-i népgyűlés utáni napokban a Szentes és Vidéke erőteljes propagandába kezdett a párt programja és jelöltje mellett, de — néhány esettől eltekintve — mindvégig tartózkodott az ellenfelek piszko- lásától. Kortesfogásként a Függetlenségi és 48-as Párt marakodását aknázta ki, amely erre kiválóan alkalmas vöt, hisz a különböző árnyalatok versengve árulózták le egymást.373 Az Alföldi Ellenzék lekicsinylőén számolt be a negyedik jelölt fellépéséről, gúnyo- ros modorban elemezve Fekete Márton programját. A Szentesi Lap ezzel szemben ago- dalmának adott hangot, felvillantva annak lehetőségét, hogy a személyi viszálykodások által szétforgácsolt Függetlenségi Párt fölött a kormánypárt győzelmet arathat. A reális veszély ellenére a függetlenségi pártámyalatok nemhogy közeledtek volna egymáshoz, hanem tovább fokozták az ellenségeskedést. Május 16-án ugyan remény mutatkozott 371 CSML (SzF) 3038/1910. Polgm. ált. ir.; SZV, 1910. március 10., március 27., március 31., április 7.; AE, 1910. március 10., március 30., április 5.; SZL, 1910. március 11., április 6. 377 CSML (SzF) 3317, 3361, 3782/1910. Polgm. ált. ir.; SZL, 1910. árilis 12., április 19.; AE, 1910. április 14., április 19.; SZV, 1910. április 17. 373 CSML (SzF) 3781/1910. Polgm. ált. ir.; SZV, 1910. április 21., április 24., április 28., május 1., május 5. 218
