Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
felsőbb hatóság intézkedését felülbírálni. ígérte, hogy a beadványt fellebbezésként a közgyűlés elé fogja terjeszteni.223 A fejlemények megvitatására a városi párti képviselők október 11-én értekezletre gyűltek össze a 48-as körben. Elsőként meghallgatták és elfogadták a polgármesterválasztás elleni fellebbezés szövegét, majd tárgyalás alá vették a városi tanács — al- ispáni utasításon alapuló — törvénytelen eljárását. Az értekezlet végén egyhangúlag kimondták, hogy ha a föllebbezés ellenére, vagyis a felettes hatóságok döntése előtt a legközelebbi közgyűlésen Tasnádyt hivatalban találják, akkor a tanácsot felelősségre fogják vonni, Tasnádyt pedig fel fogják függeszteni funkciójából. Egyúttal abban is megállapodtak, hogy „a törvénynek minden rendelkezésre álló eszközét alkalmazásba veszik, hogy Stammer polgármesterét feltétlenül lehetetlenné tegyék”. Az értekezlet határozott állásfoglalásának tudható be, hogy a tanács november elejéig kerülte a közgyűlés összehívását.224 A polgármester-választás visszaélései ellen benyújtott, 101 városi képviselő által aláírt fellebbezést 1891. október 30-án tárgyalta Csongrád Megye Törvényhatósági Bizottsága. Az ülés izgalmasnak ígérkezett, mivel már ismert volt, hogy az állandó választmány által készített határozati javaslat a választás eredményének helybenhagyását tartalmazza. A feszültséget csak fokozta a megyei ügyész azon előterjesztése, amely szerint azok a megyei képviselők, akik városi képviselőként aláírták a fellebbezést — mint érdekelt felek — nem szólhatnak és szavazhatnak az ügyben. A viharos fogadtatás miatt Zsilinszky főispán jobbnak látta félretenni az ügyészi véleményt. A vita során Uhlár István apátplébános hatásos beszédet tartott a fellebbezés alátámasztására. A jogi sérelmek felsorolása után kijelentette, hogy Szentes soha nem fog belenyugodni a törvénytelen polgármester-választás eredményébe, ezért az esetleges jóváhagyó határozat zavarokat fog előidézni a város közigazgatásában. Ennek megelőzése érdekében indítványozta a választás eredményének megsemmisítését és új választás elrendelését. Számos pártoló és ellenző hozzászólás után a főispán név szerinti szavazást rendelt el, amelynek eredményeként 75:55 arányban a megyegyűlés elutasította a szentesiek fellebbezését, ezáltal megerősítve Tasnády Antal megválasztását.225 A fellebbezést aláíró képviselők nem nyugodtak bele a kudarcba. A kedvezőtlen megyei végzés ellen fellebbezéssel éltek a belügyminiszternél, továbbá elhatározták, hogy a városi képviselő-testülettel is megfellebbeztetik a megye döntését. Ennek érdekében — a törvény előírásainak megfelelően — 50 képviselő aláírásával folyamodványt nyújtottak be a tanácshoz, kérve egy rendkívüli közgyűlés összehívását. November 12-re ki is lett tűzve a közgyűlés időpontja, de nagy meglepetésre a meghívók Tasnády neve alatt lettek kiállítva, és a tárgysorozatból hiányzott a fellebbezés ügye, vagyis amiért a közgyűlés összehívását kérvényezték. Amikor ez kitudódott, Sima Ferenc önálló írásos indítványt nyújtott be a fellebbezés tárgyában. Beadványában közgyűlésiig kérte kimondani Tasnády jogosulatlanságát a polgármesteri teendők ellátására, mivel megválasztása a belügyminiszter által még nem nyert jóváhagyást. Ugyanezért kérte kimondani azt is, hogy Tasnády nem volt jogosult a közgyűlés összehívására, ill. 223 CSML (SzF) 4676/1891. Polgm. cln.ir.; 2127, 2133/1891. Tanácsi jgyk. 224 SZL, 1891. október 13. 225 CSML (SzF) 230/1891. Törvényhat. Biz. jgyk.; 4949/1891. Polgm. ein. ir.; SZL, 1891. november 140
