Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Baranyai Kálmán: Községi közigazgatás a 20. sz. elején
BARANYAI KÁLMÁN KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS A 20. SZÁZAD ELEJÉN Az alábbi tanulmányban közigatástörténeti témát választottam. A XX. század harmincas és negyvenes éveiből két kisközség tevékenységét — körülményeit, s a közigazgatás ügyintézéseinek tárgyait — szeretném feldolgozni. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy mit várunk el a közigazgatástól általában. Tehát nem konkrét leírás, hanem inkább elvi észrevételek lesznek az írásomban. Mi lenne a helyes eljárás, megoldás? Nemcsak szubjektive akarok válaszolni, hanem inkább módszert és eljárásokat keresek. Öttömöst és Tardost választottam a vizsgálódás tárgyául. E két település távol van egymástól. Nemcsak helyileg, de jellegüket, problémáikat tekintve is. A közös feldolgozás lehetőséget nyújt arra, hogy a különbözőségeket keresve, az is kiderüljön, hogy milyen módszerek segítségével lehet világosan kimutatni az eltérő valóságok tényeit. A közigazgatás tevékenységét az iktatott ügyek tárgyai szerint veszem sorra, s e témákkal kapcsolatban fejtem ki észrevételeimet, azt, hogy mit várunk el a közigazgatástól. Az öttömösi iktatókönyvben az 1948. évet gyűjtöttem ki, Tardos gyűjtőszámos ügykörjegyzékét pedig a Magyar Közigazgatástudományi Intézet feldolgozása és közzétett adatai alapján állítottam össze.1 Ott az 1935. évi iktatókönyv lett feldolgozva. Az 1935. és az 1948. év összehasonlítása történelmi változás igazgatási hatását is tartalmazza. A TELEPÜLÉSEK ISMERTETÉSE Öttömös a Duna-Tisza közén levő alföldi község Csongrád megyében. Tardos pedig Komárom megyei település a Gerecse hegység nyugati részén. Öttömös természeti adottsága a szántóföldi művelésre alkalmas talaja, a völgyben fekvő Tardost pedig erdővel borított, bányakincsekben gazdag hegyek veszik körül. Az összehasonlításhoz szükséges adatokat az iktatókönyvi kigyűjtés figyelembevételével állítom össze: Tardos iktatott ügyei 1935-re vonatkoznak, ehhez az 1930. évi népszámlálás kapcsolható; Öttömös 1948. évi ügyei pedig az 1949. évi népszámláláshoz vannak legközelebb. Az ismertetés sorrendjében a Magyar Közigazgatástudományi Intézet által kidolgozott Közigazgatási Adattár logikáját követem.1 2 1 MAGYARY ZOLTÁN — KISS ISTVÁN: A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a tatai járás közigazgatásáról. Magyar Közigazgatástudományi Intézet Budapest, 1939. 377. p. 216-218. old. Továbbiakban: MAGYARY ZOLTÁN - KISS ISTVÁN 1939. 2 KISS ISTVÁN: A közigazgatási adattárak. Magyar Közigazgatástudományi Intézet. Budapest, 1944. 44. p. Továbbiakban: KISS ISTVÁN 1944. 79
