Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Baranyai Kálmán: Községi közigazgatás a 20. sz. elején

A tűzrendészet közigazgatási vonatkozásai — véleményem szerint — általános érvényűek. Eredetileg a falvak tűzvédelmét tűzoltóegyesületek látták el. Az 5090/1948. sz. Korm. rendelet állami feladattá tette a tűzoltást. A tűzoltóegyesületek megszűntek. Azt hiszem, helyes lenne az önkéntes tűzoltóegyesületek szerveződését elősegíteni, hogy ez által a társadalmi védekezés öntevékeny formában is megvalósulhasson. Általános vonatkozásban az a véleményem, hogy a közigazgatásnak támogatnia kell a társadalom önsegélyező szerveződését. így nemcsak a költségek csökkennek, hanem — s ez a fontosabb következmény — a hatékonyság sokat növekedik.

Az idegenrendészet a XX. század közepén — a harmincas és negyvenes években — nagyon kötött volt: a községeknek, helyhatóságoknak havonta jelentem kellett a területén tartózkodó, ott munkát vállaló külföldiek nevét stb. adatait. Egy szabadabb világban, napjainkban, ez a megoldás túl szigorú. Arra mégis ügyelni kell, hogy az engedékenység ne vezessen bűnözésre.

A kisközségeket nem közvetlenül érintette, de a közigazgatáshoz tartozott egy része a kihágásoknak. A kihágási tényállások egy jelentős része nem bűnügy volt, hanem másjellegű szabályok megsértése. 1950-ben meg is szűnt ez a közigazgatási hatáskör, s helyette szabálysértési eljárások maradtak meg feladatként.

Anyakönyv, hagyaték, bíróság illetőség

Ez a közigazgatási feladatkör az egyes ember életének legfontosabb, legszemélyesebb történéseit érinti: házasságkötés, születés, halálozás. Az anyakönyvezés és a hozzá kapcsolódó tennivalók mind figyelmes, együttérző gondosságot igényelnek. Ezt joggal várja el az egyes ember a közigazgatástól, az eljáró hatóságoktól.

Én idetartozónak tekintem az illetőségi ügyeket is. Öttömösön 1948-ban 3 illetőségi kérelmet tárgyalt a képviselőtestület.

Általában születés útján szerezte meg a honpolgár az illetőséget. De ha új községi kötelékbe akart átlépni, akkor ennek megvoltak a törvényes — szigorú — feltételei. Szinte nehezebben lehetett ezt megszerezni, mint az állampolgárságot.

Az illetőséggel egy zárt közösség tagjává lett a személy. A közösséghez tartozás pedig életlehetőséget, érvényesülést, bajbajutás esetén a megélhetéshez támogatási igényt jelentett. Az egyénnek a közösségi élet minden előnyét is biztosította.

A közigazgatás részére is fontos volt ez a kötelék, voltaképpen az önkormányzat megvalósulásának a személyi alapját szolgáltatta: annak egyik lényeges kelléke volt. Véleményem szerint egy település közösségéhez tartozás pontos szabályozása és rendezése ma sem közömbös az önkormányzati működéshez.

Kulturális ügyek, iskola

A közművelődés területén a községeknek elsősorban az iskolakötelezettség teljesítését kellett ellenőrizni. Gondoskodni kellett arról is, hogy az iskolánkívüli művelődési intézmények működjenek.

Az általános tankötelezettséget már a XIX. században törvény írta elő. Az iskolaépítéseknek országos megvalósítása Klébesberg Kunó miniszter nevéhez fűződik.4 így a XX. század első felében az írni-olvasni tudás törvényi és tárgyi feltételei általánosságban megvoltak. Ennek eredménye az analfabéták arányának változásában mérhető fel.

4 Tudomásom szerint az országos iskolaépítési akció minisztériumi ügyintézője Magyary Zoltán volt.

86