Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben
Holott Glattfelder maradt a Csanádi püspök, Pacha, igaz hogy a régi temesvári székhelyén, de egy vadonatúj szervezésű és elnevezésű egyházmegye élén állt, amikor a Vatikán véglegesítette, hogy a Csanádi egyházmegye új székvárosa lesz Szeged, és Temesvár mint székhely, egy új egyházi egységet fog vezetni. Mégjobban igazolható ez Juhász K. magánlevelezésében. Millöcker, Baróti és a Bánát kutatói erősen sváb felfogásúak voltak, akik örültek 1918-ban, hogy nem Magyarország, hanem valamely utódállam részei lesznek. Egy balkániasabb országban jobban meggazdagodik a szorgalmas német iparos és kereskedő — vélték. Felhozhatom példának, hogy amikor falusi plébános volt, egy művelt, Pestre települt, bánáti német származású kutató másolta ki számára a könyvtári, levéltári adatokat. Azon család megnyilvánulásaiból a magyar-ellenesség! Ehhez képest óriási eredmény, belső metamorfózis, hogy e művében Juhász K. teljesen a magyar — és nem a Habsburg oldalról közelíti meg 1848/49 eseményeit! Asszimilálódott! Másik előzmény: E kéziratot benyújtottam 1992/3. tanév elején. A makói városi önkormányzat Tóth Ferenc ny. muzeológus vezetésével '93 nyarára tervez egy nagyszabású ünneséget, emlékoszlop-felállítással Lonovics püspök születésének 200 évfordulójára. Erre az alkalomra jön kalocsai szakértő — Lonovics könyvgyűjteményéről felolvasni, protestáns szakértő Lonovics vallási türelméről. Személyemet is fölkérték egy előadásra. A feladat még nehezebb, mint e jelen témakörnél, mert itt legalább a kézirat 99 %-ban megvolt, csak a jegyzetek nem. Csakis úgy vállaltam, hogy: „Juhász K. Lonovics-kutatásai". Egy fiatal kutatónak is életmű lehetne Lonovics szerepe — 14 évig a Csanádi egyházmegyében, és még 20 utána. Ismerni kellene a teljes Temesvári levéltárat, a korabeli sajtót, sőt a külföldi sajtót is, és Lonovics magánlevelezését. Könnyen lehet, hogy a makói díszelőadásról megjelenendő album előbb lát napvilágot, holott később szervezték, mint jelen sorok. Azért ott éppúgy, mint ehelyütt exkuzálom magam élete alkonyán lévő tanár már csak epizódokat tud produkálni a kiosztott témából, s nem teljes korképet. A munkában előforduló rövidítések: A rz K M Sz AMBRUS JÓZSEF: Az 1848/9. évi szabadságharcban résztvett római és görög katolikus paphonvédek albuma. Nagykikinda. 1899. Bujapesti Szemle. MARKI SÁNDOR: Horváth Mihály. MTA Történeti Életrajzok. 1917.. KOVÁTS SÁNDOR: A Csanádi papnevelede története. Temesvár. 1908. MESZLENYI ANTAL: A magyar katolikus egyház és állam. Bp.. 1928. Századok. 77
