Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben
függetlenségét, sőt a Habsburg-Lotharingiai háznak a trónfosztását is,76 a kormányzónak kikiáltott Kossuth éppen a Csanádi püspököt, Horváth Mihályt nevezi ki kultuszminiszterré.77'78 E minőségében a cári hadsereg beavatkozásának hírére a minisztertanács határozata alapján valamennyi vallás lelkészeinek meghagyta79 „Május 27-től három héten át minden vasárnapon és az első és második hét csütörtökéin a népet beszédeikben a szabadságharc ernyedetlen folytatására, áldozatkészségre, és annak idején felkelésre buzdítsák, a római és görög katolikusok egyházi körmeneteket tartsanak, s Istenhez könyörögjenek igazságos fegyvereink győzelméért, ellenségeink megszégyenítéséért, a nép vallási és polgári szabadságának fenntartásáért, és azért, hogy a népnek erőt, buzgóságot, kitartást, áldozatra való készséget adjon szabadságának megvédésére. Június 6-án felekezeti különbség nélkül országosan nemzeti böjtöt kell tartani, hogy Isten hatalmas segedelmét szent ügyünk gyámolítására ezáltal is kiérdemeljük.”80 E rendelet kibocsátásával a kormány a „világtörténelemben páratlan módon a belügy- és kultuszminisztert bízta meg abban a meggyőződésben, hogy nemzet e rendelet felhívásának vallásos ihletettséggel fog megfelelni.81 Horváth Mihály maga is megfogalmazott egy imádságot. Ezt a katolikusoknak minden nap, mise és vecsernye után az 01 táriszentség kitétele mellett kel felolvasni. Utána a templom összes harangjait húzzák meg. A felkelés kihirdetése esetében pedig a főpásztorok és papok ünnepi öltözetben álljanak a nép élére, és a vallás mindenható szózatával buzdítsák a népet a vallási és polgári szabadságnak megoltalmazására, s hogy a béke napjai Isten dicsőségére, minél hamarább bekövetkezzenek.”82 Szegeden 8000 példányban, és más városokban is újra meg újra kinyomatták Horváth imádságát. Román nyelven maga Horváth nyomatta ki 5000 példányban. Ebben kéri Istent: „Miként szívtelen, hitszegő király öldöklő, pusztító hadainak megverésében és kiűzésében megsegítette, segítse meg őket a cári hadsereg ellen is, melyet az áruló fejedelmi család akar behozni leigázásunkra.”83 Elsők voltak a beregmegyei „orosz” katolikus papok, akik lelkesedéssel jelentették Horváthnak: „harcolni fognak a cári sereg ellen! Az ima, a milliók imája az Egek Urához fog felhatni!” Ugyanakkor azonban kérték a minisztert: Tegyen valamit a honvédek „hajmeresztő, ég- és földrendítő” káromkodása ellen. Tiltsa el büntetés terhe alatt a káromkodást! Horváth ezt válaszolta: „A harcosok szitkozódásait, mint a műveletlen kebel parlag kinövéseit, melyek ez esetben csak hazánk zsarnokai ellen kitörő bosszús elkeseredésnek lehetnek nyilatkozványai, fokonként a nevelés jótékony melege fogja elfonnyasztam; de a kormány is igyekezni fog a rossz szokás kiirtására.”84 „Mivel a hazát rendes eszközökkel megsegíteni már lehetetlen,” Kossuth kormányzó és valamennyi miniszter aláírásával felhívás jelent meg „keresztes népháború" kihirdetésére. Ezt a templomokban a lelkészek, a község piacán az elöljárók harangzúgás közt hirdessék ki. „Ragadjon keresztet a lelkész és vezesse népét a vallás és szabadság oltalmára” Horváth miniszter külön felhívást intézett valamennyi vallás lelkészeihez: Betört az országba a cári hadsereg, hazánk polgári és vallás- szabadságának legyilkolására, Európa népei magunkra hagytak bennünket. De nem kell csüggedni, mert bátor és elszánt népet legyőzni nem lehet. Lelkesítsék a népet az önvédelem végső harcára: harangzúgással, imádkozással intsék kötelességteljesítésre — 76 1849. ápr. 14-től. 77 Kossuth kinevezése: 1849. ápr. 14. 78 Horváth Mihály kinevezése: H 109., a Szemere-kormány. — henne Horváth Mihállyal — megalakult 1849. május 1-én. 79 1849. máj. 18. E nap a kormánytól meghirdetett Keresztesháborúé is. so H 119-120. 8‘ H 119. 87 H 120. S3 II 120. *• H 121. 68
