Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben

püspökség és székeskáptalan székhelyén báró Rukovina György altábornagy, várparancsnok kihirdette az ostromállapotot.10 Egyelőre, amíg ellenség nem közeledett, nem csukatta be a várkapukat, de nyilatkozatot tett közzé, hogy a Honvédelmi Bizottmánynak nem fogad szót, és az országos zavarok lecsillapultáig a várat senkinek sem adja át. Megtartották az utolsó városi közgyűlést, és ugyanazon a napon, melyen a Csanádi szentszék állást foglalt a császári pátens ellen,11 lefegyverezték a nemzetőrséget.12

Rukovina tábornok még ugyanazon hónap folyamán átiratot intézett a Püspöki Szentszékhez, és ennek kézbesítésétől számított három óra alatt „világos és határozott” nyilatkozatot kívánt a következő kérdésekre:13

1. Törvénytelennek ismeri-e el a jelenlegi magyar kormányt?

2. Elfogadja-e egész terjedelmében a folyó hó 3-án kelt királyi rendelkező leiratot?

3. Aláveti-e magát feltétlenül a temesvári várostrom állapotának, és az itt alakult Haditanácsnak?

Az átiratot magyarul így indokolták: „Elkerülhetetlenül szükséges, hogy a Haditanács pontosan ismerje a Consistorium politikai véleményét, és felfogását. Ezekre a pontokra határozott válasznak a kiadását annál inkább megkívánja, mert különben a Haditanács kényszerítve leend a jelenleg fennálló Consistoriumot felosztani, és helyébe az ügykezelés folytatására egy ideiglenest alakítani.”14

A Consistorium átlátta a helyzet súlyosságát. Bekövetkezett a hatvan évvel azelőtt15 megszűnt állapot: Az egyházmegye tekintélyes része „osztrák” uralom alá került, és csak a Marostól északra fekvő terület maradt meg „magyar” joghatóság alatt. Püspökével és a Marostól északra eső terület híveivel kapcsolatot csak magyar területről nyerhetett. A Consistorium tehát elhatározta, hogy az összeköttetés megszakításának elkerülése, továbbá szabadságának megőrzése céljából Temesvárról átteszi a székhelyét Makóra.16 A Rukovina-féle felhívásra Róka József püspöki helynök elnökletével még aznap üléseztek, és kijelentették:17 „A püspöki Consistorium minden világi hatalomtól független hatóság. Az egyházi és hazai törvények értelmében egyedül a megyéspüspököktől függ. A Haditanács rendelkezéseit tehát nem fogadja el, a többire nézve már nyilatkozott.” Mihálovits József, tb. kanonok, püspöki irodaigazgató — aki évekkel később zágrábi érsek, majd bíboros lett — és Hopf János püspöki titkár már néhány nappal azelőtt Temesvárról Pestre utaztak. Ezután Róka József püspöki helynök Oltványi Pál szentszéki jegyzővel egy alkalmi makói szekérre rakta a legfontosabb iratokat, és északra indultak. Csak ezután küldték meg a Consistorium válaszát Rukovina bárónak.18

Róka püspöki helynök Makón a püspöki székházban rendezte be a helynöki hivatalt.19 Az egyházmegyei papság részére körrendeletét bocsátott ki.20 Ezt Oltványi szentszéki jegyző fogalmazta meg. Éppen ezt a körlevelet körmöké, amikor meg10 1848. okt. 10.

11 1848. okt. 12.

12 K 357.

13 1848. okt. 28.

14 A 18.

Is Mint ismeretes, a passzarováci békétől az anyaországhoz való csatolásig (1718—1779) a Temesi Bánság közvetlenül a bécsi hatóságok kormányzása alatt állott. Vármegyéket a török hódoltság előtti idők nyomvonalai mentén csak itt nem alakítottak újjá. Tehát nem volt főispán, alispán, -egyházilag pedig a temesvári-névben újra csanádi-püspök nem volt a magyar püspöki konferenciák tagja.

16 Valószínűleg abban is megállapodtak, hogy a káptalan egy része Temesvárott marad, és itt Lonovicstól püspöki helynök kinevezését kérik a Temesközre kiterjedő joghatósággal.

17 1848. okt. 28.

18 Vajon a magyar kormányt, vagy az októberi császári pátenst fogadja-e el?

in 1848. okt. 31-én érkezett Makóra. Az itt sokszor előforduló püspöki székház fogalmán a még 1750-es években Engl püspöktől megkezdett püspöki nyaraló értendő. Néhány kisebb szoba hozzáépítésével azonos a mai „Szervita” kollégiummal, a Csanád Vezér téren.

20 1848. nov. 2.

64