Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Barla László: Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban
és augusztus 14-én el is indult Müller Lajos százados vezetésével. Mivel a szentesi nemzetőrségnek mindössze két lovasszázada volt, csak 300 gyalogos szekerezett a tábor felé. Másnap Szegeden fogták őket, hogy biztosítsák a várost egy fellázadt zászlóalj ellen. 17-én felváltották a 2. turnust, a lovasszázad egyelőre maradt. A második váltásnak is volt vesztesége: egy lovas nemzetőrt a lovak tapostak agyon.18 19 Augusztus közepén már 1953 gyalogos nemzetőr szerveződött 8 századba és 1 vadászcsapatba, és 194 lovas alkotott két századot. A gyalogságnak 566 szuronyos puskája volt, a többiek lándzsát és egyenes kaszát kaptak. 162 lovasnak volt pisztolya és kardja, a többiek fokossal voltak fölfegyverkezve.** Mire a 3. váltás táborba szállt, gr. Batthyány Lajos miniszterelnök elrendelte az önkéntes nemzetőrség felállítását a harc végeztéig. Ekkorra azonban a megyebizottmány már elhatározta a 10 hetes önkéntes nemzetőrség megszervezését. A Csongrád megyére kirótt 600-ból 135 jutott Szentesre. Az önkéntesek az államtól 8, a megyétől 12 krajcár napi zsoldot kaptak, és 10 hétre álltak be. Szentesen a választmány azonnal 20 ezüstforint jutalmat is magajánlott minden önkéntesnek, s a toborzó bizottságnak meghagyta, hogy fogadja el az ajánlkozókat, „ha bár azok mesterlegények vagy cselédek legyenek is.” így augusztus 24-én a 135 önkéntes felcsapott, 27-én el is indult Becsére, és felváltotta a kéthetes zászlóaljat. Ott volt köztük 4 tiszt (Dobosy Zsigmond, Tar Szilveszter, Molnár Farkas József és Tánczos János), 20 földműves, 16 iparos és 1 kereskedő, akikről föltételezhető, hogy birtokosok voltak; a többiek: 22 béres, 35 mesterlegény, 3 kocsis, 5 munkás, 6 napszámos, 5 cseléd, 2 juhász, 7 obsitos, 4 lakó, 1 bojtár és 4 egyéb foglalkozású.20 Ez a csapat 1848. október 13-án került tűzbe. Ezen a napon a szerbek támadást indítottak a Tisza két partján (Óbecse, Törökbecse és Nagykikinda irányában), azzal a céllal, hogy Szegedig, illetve a Marosig hatoljanak. Törökhecsét Csuha Antal alezredes védelmezte 300 becsei, 600 tízhetes Csongrád megyei nemzetőr és 120 Turszky-gyalogos élén. Ez utóbbiban is szolgáltak szentesiek. Háromórás csata után sikerült az ellenséget visszaverni.21 Az elesettek nevét és számát nem ismerjük, többen megsebesültek. November közepén ez a csapat váltás nélkül jött haza, soraikból azonnal megkezdték a honvédek toborzását. Az a vonakodás, amely egyre inkább érezhető volt a nemzetőrség táborba szállásakor, szinte elenyészett Kossuth szentesi látogatása után. A tanács szeptember 30-án vette Batthyány Lajos miniszterelnök levelét, amelyben elrendelte a népfölkelést a horvát betörés miatt. A másnap reggelre összehívott népgyűlés már arról is értesült, hogy Kossuth Lajos teljhatalmú országos népfölkelési biztos még a délelőtt folyamán Szentesre érkezik. Kossuth nagy alföldi toborzó kőrútjának az volt a célja, hogy mozgósítsa az Alföld népét.22 Cegléd, Szolnok, Nagykőrös, Kecskemét és Csongrád után érkezett városunkba „Hazánk Nagy Polgárja” október 1-jén délután 4-5 óra tájban. A böldi révnél a lovas, a város szélén a gyalogos nemzetőrök és a város vezetői várták. A nép sorfala közt, dörgő éljenzés közepette vonult végig a menet a mai Boros Sámuel, Sima Ferenc és Ady Endre utcán. A belső piactéren, a mai Kossuth téren felállított emelvényről hangzott el nagyhatású szónoklata. A nép — el se fért a téren —, „fel hevülve általános, s lelkes felkiáltások közt a Hazáért élni halni (késznek) nyilvánítván magát — felkelésre készségét többszöri föl kiáltások közt ismételte.” a* Márczius Tizenötödike 1848. aug. 21-ei számában SZABÓ JÁNOS cikke, valamint Müller Lajos beszámolója a 2144/1847—1848. tan. jkv. sz. alatt. 19 2049/1847—1848. tan. jkv. sz. 20 Névsoraiba 2305/J.847—1848. sz. tan. iratban. 21 , OLCHVÁRY ÖDOJ4: A magyar függetlenségi harc 1848—49. Szabadka, 1902. 84—85. old. Közli VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN: A hódmezővásárhelyi nemzetőrség 1848-ban. Hódmezővásárhely, 1979. 205—206. old. A Közlöny 1848. október 22-ei és köv. számai öt beszámolót közölnek erről a csatáról, mindegyik cikk más-máp adatokat tartalmaz. 22 (iARTA ISTVÁN i. m. és Kossuth két levele Szentesről a képviselőház elnökének, ill. az OHB- nek. KLÓM XIII. 24/a és 24/b sz. alatt. 37
