Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Sz. Bozóki Margit–Szabó József: Nyelvjárási szövegek a szegedi kirajzású vajdasági Temesközből
A helyszíni adatgyűjtést 1992 tavaszán kezdtük el, és még ugyanezen év nyarán be is fejeztük. A későbbiekben derült ki, hogy mennyire hasznos volt a gyűjtőmunka viszonylag gyors elvégzése, hiszen az időközben bevezetett különböző intézkedések miatt egyre nehezebbé vált volna a helyszíni adatfölvételek elkészítése. Bár majdnem mindegyik községben idegenként jártunk, adatközlőink túlnyomó többségének bizalmát sikerült mégis megnyernünk. Ritka kivételként azonban az is előfordult, hogy nagyon nehezen találtunk olyan embereket, akik beleegyeztek a velük folytatott beszélgetés magnetofonszalagra való rögzítésébe. Természetesen ezt is megértéssel vettük tudomásul, hiszen a kezdeti bizalmatlanságukat az ott kialakult helyzet és esetleges korábbi rossz tapasztalatuk is kiválthatta. Mindezt azért említjük meg, mert — mint ismeretes — a gyűjtés különböző körülményei hatással lehetnek s gyakran hatnak is a szövegfölvételek nyelvi megformálására, hangzására is. — A magnetofonfölvételek lejegyzését, elemzését — a kérdőíves anyaggal együtt — 1992 őszén és telén végeztük el. A nyelvjárási szövegfölvételek készítése mellett — amint már említettük — kérdőíves adatgyűjtést is folytattunk mindegyik kutatóponton. Kérdőívünk szerkesztéséhez nagy haszonnal forgattuk azt a két kérdőfüzetet, melyeknek segítségével a magyar dialektológia egyik legjelentősebb vállalkozása és eredménye, A magyar nyelvjárások atlaszának hat kötete elkészült, ezenkívül hasznosnak bizonyult SZABÓ GÉZA „Szókészleti kérdőfüzet”-ének és KIRÁLY LAJOS „Kérdőív a Délnyugat-Dunántúl mikrotájainak népnyelvi kutatásához” c. munkájának a fel- használása is. A kérdőív anyagának célirányos összeállításához elsősorban BÁLINT SÁNDOR kétkötetes „Szegedi Szótár”-a volt a forrásunk, és hasznosítani tudtuk a szegedi születésű SZ. BOZÓKI MARGIT nyelvi-nyelvjárási kompetenciáját is. Minthogy szegedi kirajzású települések nemcsak a vajdasági Temesközben találhatók, hanem a magyar nyelvterület más tájegységein is, ezért arra gondoltunk, hogy — az esetleges későbbi, hasonló célú vizsgálódások számára — hasznos lehet kérdőívünk közzététele is. KÉRDŐÍV 1. ágyalódik Mit csinál az ember olyankor, ha lefekvés előtt a párnát, paplant stb. az ágyon elrendezi? 2. bordó 4. bürge 5. büszke 3. bönge Mi a neve az üres növényszárnak (pl. a vöröshagyma megvastagodott üres szárának)? Hogyan nevezik a szüreteléskor a tőkéjén felejtett szőlőfürtöt? Mi a neve a községben más szóval a juhnak (birkának)? Hogyan nevezik azt a gyümölcsöt, amelyet sokfelé egresnek hívnak? 6. cékla 7. cicvara Mi a neve annak a frissen sütött ételnek, amelyet tojás, tejföl és kevés liszt összekeveréséből készítenek? Hogyan nevezik a községben a takarmányrépát más szóval? 277
