Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Dáczer Károly: Válogatott részletek a kincstári dohánykertészségek 1843–44-es telepítésének eredeti dokumentumaiból
VIII. Az 1835. évben termelt anyagra vonatkozóan az 1836-ban megnyitandó átvételnél a beváltási árakat a cs. és kir. dohányjövedék a különböző helyek szerint a következő összegekben állapítja meg: Tolna átvevőhelyen mázsánként hat forint40 (pengőben) Szeged átvevőhelyen hat forint pengőben Debrecen átvevőhelyen öt forint és negyven krajcár pengőben A pesti raktárban a leveleket a fentebb megjelölt árakon veszik át, de a következő felárat fizetik: a pécsi levelekre tizenkét krajcárt, a szegedi levelekre harminc krajcárt, a debreceni levelekre egy forintot. A váci leveleket a beváltási ár tekintetében a debreceniekhez hasonlóan kell kezelni. MOL E 73. 132. ex. 13. k. 41.320/43-1842. Banal. Promemoria melléklete, közel egykorú másolatban. Német nyelvű. 3 A Promemoria áttanulmányozása után a Magyar Kamara a délvidéki kincstári birtokok jószágigazgatóit felszólította, mérjék fel a vezetésük alatt álló területen a dohánytermesztés helyzetét, és fejtsék ki ezzel kapcsolatban véleményüket. 1842. augusztus 24-én írta alá az erről szóló jelentését Grosschmid János zombori jószágigazgató. Ennek bevezető részét közöljük, ebben beszámol a bácskai kamarai uradalomban a dohánytermesztés történetéről, és hangsúlyozza a kendertermesztés fontosságát. Méltóságos Báró Úr!41 Excellenciás Uram! Excellenciád méltóztatott ismertetni velem Őexcellenciája Karl Friedrich Kübeck- nek, a tekintetes császári és királyi általános udvari Kamara elnökének 1842. május 18- i magas rendelkezését, melyben további vizsgálódás és mérlegelés végett felhívja a figyelmet Dr. L. A. Krausénak, a cs. és kir. dohánygyári igazgatóság helyettes felügyelőjének újabb és nagyobb dohánykertészségek arra alkalmas magyarországi királyi birtokokon történő létesítésével kapcsolatos gondolataira — egyelőre a cs. k. dohánygyárak kellő mennyiségű és minőségű dohánnyal való ellátásának biztosítására — és hozzáfűzi, hogy e tervek további alakulása és kivitelezhetősége egyrészt az ezen birtokokon alkalmazott illetve ott a jövőben bevezetendő művelési módszertől függ, másrészt pedig az ilyen jellegű települések fejlődésével és boldogulásával kapcsolatban Magyarországon eddig szerzett tapasztalatokról. 40 forint: Korabeli helyesírási szokás szerint kis T betűvel írták. Megkülönböztetésül a mai Ft-tól továbbiakban forint ill. ft-ként használjuk. A forgalomban levő ezüstpénz mellett váltó cédulákkal is lehetett fizetni. 1 ezüst forint 2.5 váltóforintot ért. Ezért a kétféle forint megkülönböztetésére, ha ezüst pénzben megállapított összegről volt szó szokás volt a pengőforint, pengő pénzben elnevezés, vagy a forint pengőben használata. 41 A címzett báró Mednyánszky Alajos, a Magyar Kamara alelnöke. 220
