Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Sebestyén István: Csongrád város levéltárának története
az országban, melyeknek bekövetkezte, egy időre, leveszi napirendről az elhatározás megvalósítását. Mindezt azért kell itt megemlíteni, mert — elodázódása ellenére is — a városi vezetés szóba hozott szándéka folyamatosan hozta reflektorfénybe a levéltárat, mely legmegbízhatóbb és kikerülhetetlen bázisa lehetett egy igényesen megírt várostörténeti munkának. A fejlemény növelte a fontos iratgyűjtemény addig többnyire csak az ügyfélszolgálatra szorítkozó szerepét; addig holtnak tekintett anyaga felébresztette a kutatók érdeklődését. Az 1960-as évtized második felében újrakezdődött a várostörténeti monográfia világrahozása körüli bábáskodás. Ennek két központi alakja Gőg Mihály akkori csongrádi városi pártbizottsági titkár és dr. Páhi Ferenc szentesi levéltári igazgató volt. Utóbbi irányító és kutató munkájának eredményeként többszáz oldalnyi, Csongrádra vonatkozó dokumentumot szedtek egybe, mely azóta is kéziratban áll. A gyűjtemény még szükséges igazításainak elmaradása és pénzhiány akadályozta a kinyomtatást. A kormány 2045/1967. számú határozata az állami területi levéltárak irányítását a megyei tanácsok hatáskörébe juttatta. Ez az intézkedés azonban a csongrádi levéltár szempontjábűl közömbös volt: anyagának jellege miatt és a szakmai irányítás kapcsán továbbra is a szentesi levéltárhoz tartozott. Nem érintette a csongrádi részleget a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelete sem, melynek végrehajtását a 30/1969. számú kormányrendelet szabályozta. Ez a végrehajtási utasítás a bármilyen tulajdonban lévő, különösen nagy értékű történeti iratok megőrzésének módját részletezte. A Művelődésügyi Minisztérium az 1960-as évek második felében a helytörténeti kutatások fellendítéséről határozott. Az ügy serkentése céljából az MM létrehozta az Országos helytörténeti bizottságot, melynek tudományos és erkölcsi támogatásával létrejöttek a megyei, illetve az alacsonyabb szintű Helytörténeti Bizottságok. E szervek élvezték a népfront támogatását. A csongrádi Helytörténeti Bizottság 1976-ban alakult meg szintén a népfrontmozgalom keretében. Tagjai Tari László nyugdíjas fogorvos köré csoportosultak, aki amatőr, de nagyra becsült régésztevékenységéről évtizedek óta ismert volt a helybéliek körében. A Helytörténeti Bizottság tagjai Tari Lászlón kívül a következők voltak; Dudás Lajos, Erdélyi Péter, Gát László, Palásti Pál, Sebestyén István elnök. A bizottság kezdeményezésének nyomán még ugyanabban az évben megjelentette a városi tanács a Mozaikok Csongrád város történetéből c. kiadványt. A Mozaikok ... elkövetkező években kiadott számaiban a helytörténeti írások forrásbázisa nagyrészt a levéltár lett. Ez a korszak minőségi fordulat, amennyiben az értékes gyűjtemény most már nemcsak hiteles kiadmányok elkészítésének, hanem a múltat feltáró, tudatos kutatásoknak is állandű helyszínévé vált. Az adatforrások iránt növekvő igények, a helyiségek időközben ismét alkalmatlanná vált állapota, végül a szentesi levéltárosok által végzett csongrádi feladatok ellátásának körülményessége ismét napirendre tűzte a levéltári gyűjtemény ésszerűbb elhelyezését, a levéltári munka megkönnyítését. A feladat megoldásához jó partnernek bizonyult a Csongrád Megyei Levéltár vezetése, melynek székhelye időközben Szegedre került. A csongrádi tanács egy, a város tulajdonában lévő objektumot szemelt ki leendő levéltárnak. Az épület belső szerkezetének kialakításához a szentesi levéltár dolgozói adtak szakmai tanácsokat. Az ő előterjesztésükből tudni, hogy ezidőtájt Csongrádon mintegy 300 iratfolyóméter anyag volt, amelynek folyamatos növekedésével kellett számolni. A kiválasztott épület átalakításával a tanács művelődési osztálya az Építési Feladatokat Lebolyolító Irodát bízta meg 1979. december 27-én. A tervezett munkák költségére 65000 Ft-ot utalt át. 200
