Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
Bármennyire is jelentősnek és forradalminak tartjuk a nemzeti bizottságok tevékenységét, jelentőségüket nem szabad eltúlozni. Nem szabad elvonatkoztatnunk attól a ténytől, hogy a kormány még a nemzeti bizottságok megalakulása előtt a régi helyi igazgatási szervezet újjászervezése mellett döntött. Ebből pedig szükségszerűen következett, hogy minden más szervezeti formának, amely közigazgatással foglalkozott, előbb-utőbb le kellett mondania ilyen irányú tevékenységéről. E helyzet jogszabályi rögzítését tartalmazta az 1030/1945. ME sz. rendelet is, amikor kimondta: „a nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnik”. Ha ez nem lett is egészen igaz, kétségtelen, hogy a közigazgatás ideiglenesnek tekintett, ám a tanácsrendszer bevezetésének időszakáig (1949/50) tartó átmeneti helyzet fönnmaradt. A nemzeti bizottságok még jó három és fél évig folytatták a közigazgatással érintkező tevékenységüket. Ám így is kétségtelen, hogy az 1030/1945. ME sz. rendelet után az ún. népi szervek, köztük a nemzeti bizottságok, történetének első, közigazgatás- történetileg a legjelentősebbnek tartott szakasza lezárult. 159
