Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
g) A nemzeti bizottságok gyakorlatában — mint általában az egész helyi igazgatásban — ebben az időszakban háttérbe szorultak a kulturális, szociális és ifjúsági kérdések. Csak elvétve találkozunk olyan határozatokkal, amelyek ezekkel foglalkoznak. A Nagykopáncsi Nemzeti Bizottság a régi iskolai tankönyvek reakciós szellemére hívta föl a tanítók figyelmét. Kötelezte őket, hogy a „demokrácia szellemében tanítsanak”.186 Mezőhegyesen a nemzeti bizottság a pártok, a szakszervezetek és a Madisz képviselőiből július 3-án létrehozta a Mezőhegyesi Pártok Közös Kultúr Bizottságát, amely a nemzeti bizottság kulturális segédszerveként működött.187 Csanádpalotán és még a megye néhány más községében a nemzeti bizottság napközi otthon felállítását határozta el.188 Valamennyi községben működött a Nemzeti Segély Bizottsága, melynek munkájához sok segítséget nyújtottak a nemzeti bizottságok is. A nemzeti bizottságok támogatták a Madisz szervezeteinek kiépülését a KALOT- tal szemben. Ezen túl azonban nem foglalkoztak az ifjúság problémáival. Egyedülálló, hogy a Mezőkovácsházi Nemzeti Bizottság sporttal kapcsolatos határozatot is hozott. A bizottság támogatta a helyi Dózsa Munkás Sport Egyesület munkáját, sportpályához területet adott számára.189 9. Sem a Csanádvármegyei Nemzeti Bizottság, sem a helyi nemzeti bizottságok hatáskörének vizsgálatában nem foglalkoztam a közigazgatás problémáival, az önkormányzati szervekkel kapcsolatos kérdésekkel. Ezt elsősorban azért válaszottam külön a nemzeti bizottsági hatáskör vizsgálatától, mert az önkormányzati szervek jelentősége túlmutat azon, hogy egy másik szervtípus hatáskörének vizsgálatába beilleszthetnénk. A községi nemzeti bizottságok megalakulása után hosszabb-rövidebb ideig még a régi elöljáróságok vezették az önkormányzatokat. A helyi politikai helyzettől függően eltérő viszony alakult ki a régi önkormányzatok vezetői és az új szervek között. Az Almáskamarási Nemzeti Bizottság megalakulásakor meghagyta az elöljáróságot és a képviselő-testületet. Ellenőrzésüket községi ellenőr kinevezésével kívánta megoldani. Több nemzeti bizottság is hasonlóan ügyelt föl az elöljáróságra. Az Almáskamarási Nemzeti Bizottság és a községi elöljáróság a képviselő-testület megalakításáig „rendkívüli közgyűlés” formájában együtt gyakorolta az önkormányzati jogokat.190 Más községekben viszont a nemzeti bizottság megalakulása után nyomban föloszlatta a képviselő-testületet és az elöljáróságot. Ezután új elöljáróságot választott, ami törvény szerint nem volt joga, hiszen ez az új képviselő-testület hatáskörébe tartozott volna. Az ilyen határozatokat a CSNB megsemmisítette ugyan, a gyakorlatban azonban a községi nemzeti bizottság által kinevezett elöljárók mindaddig e minőségükben működtek, amíg az új választásra sor nem került.191 Voltak községek, ahol a régi vezetők továbbra is ragaszkodtak hatalmi pozíciójukhoz. Megesett, hogy a nemzeti bizottság szó szoros értelmében erőszakkal távolította el őket, még 1945 februárjában is.192 1*6 BML Nagykopáncsi NH 35/1945. 1*7 HML Mezőhegyesi Nli 1945. ápr. 15-eijkv. i** BMI. Csanádpalotai Nli 1945. apr. 15-eijkv. i*9 BML Mezőhegyesi NB I945. ápr. 18-ai jkv. 19» BML Almáskamarás ir. 89 és 111/1945. isi BML Nagykopáncsi Nli 1945. febr. 20-22-ai jkv. uo. 20/1945.; CSML CSNB 139/1945. A Nagykopáncsi Nli állal választott elöljárókat a képviselő-testület március 20-án erősítette meg. 192 BML Lleki járás főszolgabírói ir. 144/1945. (A pusztaotllakai eset.) 147
