Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
több ülésen nem jelent meg, a március 15-ei banketten pedig „lazító és még izgató kijelentést” tett. A bizottság baloldali nyomásra föl is mentette tisztségétől.140 7. Volt két olyan bizottság, mely - legalább is névleg — járási nemzeti bizottságként is szerepelt. E két nemzeti bizottság — az eleki és a csanádpalotai („nagylaki”) járási — a CSNB példájára elvileg kiterjesztette illetékességét az egész járás területére. A gyakorlat mégis azt mutatta, hogy hatáskörük általában nem különbözött más nemzeti bizottságokétól. Csupán elvétve van jele, hogy a székhelyközség nemzeti bizottsága mintegy irányítólag lépett föl a járás többi nemzeti bizottságával szemben. Föllépése akkor lehetett eredményes, ha a járási főszolgabíró is támogatta. Ez történt pl. a képviselő-testületek újászervezésekor, valamint a Battonyai Nemzeti Bizottság március 3-ai határozata esetében a járási gadasági felügyelő megbízása ügyében. Ezt Elesánszky Kázmér főszolgabíró erősítette meg, aki maga is tagja volt a bizottságnak.141 E területen tehát más megyékkel ellentétben142 valójában nem alakult ki a járási nemzeti bizottságok intézménye. A nemzeti bizottságok nagyban-egészben átvették a CSNB „szervezeti alapszabályzatát”. Néhány bizottság egyszerűen tudomásul vette e határozatot, mások lényegtelen módosításokkal külön határozatba is foglalták. Kevermesen pl. a nemzeti bizottság utasítást adott az elöljáróságnak, hogy hívja föl a lakosság figyelmét a bizottság ügyrendjére: hetenként kétszer ülésezik, minden pénteken délután panaszfölvételt tart, vasárnap délelőtt pedig közügyeket tárgyal.143 A községi bizottságok normatív határozatokat csak kis számban hoztak; sokkal jelentősebbek a többnyire egyedi jellegű határozataik. Határozataiknak egyedi jellegű végrehajtását elsősorban tekintélyükre alapozták, néhány helyen azonban büntető szankciókat is próbáltak alkalmazni. A Nagymajláti Nemzeti Bizottság pl. kihágás címén 200 P pénzbírság megfizetésére és 3 napi robotmunkára kötelezte az egyik traktorost, mert nem állott a község szolgálatára.144 Hasonló történt Nagykamaráson is. Ilyenkor azonban a CSNB erélyesen lépett föl, s felhívta a bizottság figyelmét, hogy „semmi néven nevezendő ügyben, legyen az kihágás vagy bármi, büntetést nem róhat ki”.145 A községi nemzeti bizottságok eljárása a CSNB határozataival nem ellenkezhetett. Ha a helyi bizottság határozata jogszabályba vagy CSNB-határozatba, esetleg kialakult nemzeti bizottsági gyakorlatba ütközött, ezt a CSNB hatályon kívül helyezte, még akkor is, ha ezt hatóság észlelte. Ez is azt mutatja, hogy a nemzeti bizottságok az önkormányzati szevezettel szemben teljes különállást élveztek, nem tartoztak sem a főszolgabíró, sem az alispán joghatósága alá. Egyetlen alkalommal, március 27-én fordult az is elő, hogy a főispán felügyeleti jogára hivatkozva megsemmisítette a Nagykopáncsi Nemzeti Bizottság kitiltási határozatát.146 8. A községi nemzeti bizottságok hatásköre helyileg nagyjából ugyanazon részterületekre terjed ki, mint a CSNB jogköre megyei szinten. 140 BMLNagykypáncsj NB 1945. márc. 25-ei jkv, wi TAKÁCS LÁSZLÓ (1974) 109-115.; TAKACS LÁSZLÓ (1975); M. TOTH ERZSEBET, 86.; POGANYNE IVANYI ANNA (1972) 161.; SZABÓ JANOS. 91, Vö. CSIZMADIA ANDOR (1968) 221—222142 így P'- Bihar vármegyében. I.ásd a szerzőnek a 114. jegyzetben hivatkozott dolgozatát. — A bihari nemzeti bizottságok megalakításának tervét Zöld Sándor december 20-án dolgozta ki. L. Sorsforduló 218 (1:395—397.); vö. uo. 382 (2:34-46.) 143 BML Kevermesi NB 1945. jan. 28-ai jkv. 144 CSML CSNB 165/1945. CSML CSNB 65/1945. 146 CSML Csanád vm. főisp. ir. 288/1945. 141
