Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
Magyarbánhegyesen például a volt KÁLÓT-tagokból megalakult Madisznak nem volt helyisége, mert átadását a plébános megtagadta.103 A CSNB február 17-én erélyesen tiltakozott a Csanádi püspöknél az egyháziak reakciós politikai szervezkedése ellen.104 * A bizottság többször intézkedett a visszatért deportáltak erkölcsi és anyagi jóvátételéről. E tekintetben a bizottságnak mintegy segédszerve volt a Makói Zsidóügyeket Intéző Bizottság.105 Báron Ferenc, a CSNB titkára e bizottságnak is tagja volt. A polgári városparancsnokság már november 13-án hatálytalanította az ún. zsidótörvényeket; később hasonlóképpen az alispán is. A CSNB pedig a hazatérők érdekének védelmében hatálytalannak nyílvánított minden olyan bérleti szerződést vagy hatósági kiutalást, mely a deportáltak üzlethelyiségeire vonatkozóan jött létre.106 A nemzeti bizottság föllépése azonban nem volt mindig ilyen határozott. így pl. a Kunágotai Nemzeti Bizottság kérésére, hogy a CSNB a helybeli iparosok és kereskedők otthonát és a Polgári Olvasókört oszlassa föl, mert „nyilvántartott fasiszták és nyilasok búvóhelyei” — a politikamentesség leplébe burkolózva, ellenséges tevékenységet fejtenek ki —, a CSNB hatáskörhiányára hivatkozva legfeljebb ezeknek az egyesületeknek ideiglenes fölfüggesztését tartotta lehetségesnek, de erről sem intézkedett.107 A CSNB ellenőrizte a honvédség újjászervezését is. Márciusi határozata arról szólt, hogy „számos olyan tiszt van, aki 3 hónappal ezelőtt még a leventéket szervezte a Vörös Hadsereg ellen”, most mégis az új hadseregben tevékenykedik. A bizottság követelte, hogy az 56. sz. kiegészítő parancsnokság fölülvizsgálás végett küldje el a tisztek és az altisztek névsorát. Ezeket azonban nem kapta meg. h) A 14/1945 ME sz. rendelet értelmében a CSNB feladata volt a vármegyei önkormányzati szervek létrehozása. A bizottság megalakította a vármegyei törvényhatósági bizottságot, a makói városi képviselőtestületet, intézkedett a községi képviselő-testületek megalakításáról és az elöljáróságok újraválasztásáról. Foglalkozott az önkormányzati szervek és a nemzeti bizottságok hatásköri összetűzéseivel is. c) Részletesebben szólok a közbiztonsági szervezettel, különösen a rendőrséggel kapcsolatos bizottsági határozatokról. Az 1944 őszén kialakult szervezet 1945 első hónapjaiban lényegében nem változott. Legföljebb személyileg és fegyelmileg erősödött meg. Ahol korábban ilyen szervek nem voltak, ott a községi nemzeti bizottságok hozták létre őket. E közbiztonsági szerveket továbbra is csupán laza kapcsolatok fűzték egymáshoz. Hiányzott az egységes irányítás. A CSNB március 1-jén hozta meg az egyik legjelentősebb normatív határozatát a Csanádi rendőrség egységesítéséről.I0^ A bizottság hozzájárult, hogy a megyében a makói rendőrkapitányság irányításával a rendőrség felügyelete és irányítása végett egységes rendőrséget szervezzenek. Evégett a kapitányság köteles volt vidéki osztályt szervezni. A határozat a BM terhére 250 P-re emelte a vidéki rendőrök fizetését. Végül kimondta, hogy a rendőrség felügyeleti szerve a nemzeti bizottság. A CSNB-nak ettől kezdve megnőtt befolyása az egyesített rendőrségre.109 E határozat a demokratikus rendőrséget megszervező 1700/1945. BM sz. rendelet 103 CSML CSNB 192/1945. 104 CSML CSNB 81/1945. - VDCSMMT 1944-1945 72 (175-177.) (Saját közlés.); Sorsforduló 612 (2: 365—366.j; SZABÓ JANOS, 35-36. ion E bizottságot a szovjet parancsnok nevezte ki, a CSNB 1945. febr. 1-jén ismerte el. Hasonló bizottság működött Mezőkovácshazán is. VO. BML Mezőkovácsházi főszolgabírói ír. 448/1945. io« CSML CSNB 51/1945. — Sorsforduló: 460(2: 133—134.), .vö. uo. 25(1:48.). 72 (1:142.) 107 CSML CSNB 114/1945. i°8 CSML CSNB 76/1945.; Rendezték a makói rendőrség szervezetét f...] Makói Népújság 1945. márc. 6. l°9 A megyében ekkor 35 helységben 270 rendőr volt 151 fegyverrel. — SZABÓ JÁNOS. 104—105. 136
