Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)

(1) A legnagyobb nyilvánosság előtt, a Makói Népújság ban kihirdetett határozatok. Ilyenek pl. a rendőrségi szervezet szabályozása”8 és az elmenekültek közmunkájára vonatkozó határozatok.88 89 A sző igazi értelmében tulajdonképpen ezek a határozatok voltak jogforrásoknak tekinthetők.

(2) Az önkormányzati és az állami szerveknek, valamint a nemzeti bizottságoknak és a politikai pártoknak megküldött normatív határozatok, államigazgatási szakkifejezéssel normatív utasítások.

(3) A ki nem hirdetett elvi döntések, melyek irányelvként szolgáltak az azonos jellegű eseti döntések meghozatalához. így pl. még januárban hoztak egy határozatot arról, hogy a benyújtott igazolási kérelmek nem tartoznak a bizottság hatáskörébe.

Az egyedi és normatív jellegű kötelező erővel bíró határozatok mellett számos olyan állásfoglalást találunk, amely sem egyedi, sem általános kötelezettségeket nem szabályozott. A határozatoknak e csoportjába tartoztak a különböző szervekhez intézett indítványok s adatközlések. Az aktusok e csoportja jellegénél fogva nem hozhatott létre jogviszonyokat.

A CSNB elsősorban normatív határozatokat bocsátott ki. Bár az eseti döntéseké meghaladta az ilyen határozatok számát, e rendelkező aktusok fő szerepet töltöttek be. Községi szinten ennek éppen ellenkezője tapasztalható.

A továbbiakban tartalmi szempontból vizsgálom meg azokat az életviszonyokat, melyekre a CSNB határozatai kiterjedtek. Jogi értelemben igyekszem körülhatárolni a bizottság kialakult hatáskörét. A hatáskört elvi és gyakorlati meggondolásokból kiindulva az alábbi életviszony-csoportosítás szerint vizsgálom:

a) az általánosabb értelemben vett politikai hatáskör, különös tekintettel a közhivatalnokokra vonatkozó határozatokra;

h) az önkormányzatok megalakulása érdekében tett intézkedések;

c) a rendőrség fölötti felügyelet;

d) a termeléssel és a földosztással kapcsolatos kérdések;

é) a CSNB hatáskörének egyéb esetei.

4. a) A bizottság számos intézkedést tett a politikai közélet „ megtisztítására

Az MNFF 1945. januári nyilatkozata értelmében a CSNB valamennyi politikai pártot és nemzeti bizottságot utasított, hogy a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosai nem lehetnek demokratikus politikai pártnak, legfeljebb csak szakszervezeteknek tagjai.90

Februárban fontos határozatot hoztak hasonló kérdésben: „Mindazon egyének, akik jobboldali pártnál, ill. nyilvános vagy titkos jobboldali szervezetnél szellemi vagy irányító munkakörben dolgoztak, fasiszták, s mint ilyenek — amennyiben közhivatali állást töltenek be — nem igazolhatók.”91

A közélet megtisztításának sajátos szervei voltak a járásbírősági székhelyeken létrehozott igazolóbizottságok. A közalkalmazottak igazolása e szervek hatáskörébe tartozott, így a CSNB csak közvetve tudta befolyását érvényesíteni. Jellemző a helyzetre és a nemzeti bizottság tekintélyére, hogy 1945 januárjában több hivatal és magánszemély fordult hozzá ilyen ügyekben, ezeket azonban a vonatkozó kormány rendelet értelmében érdemben nem bírálhatta el.92

Márciusban viszont határozatiban mondta ki, hogy az igazolások ellenőrzése mégis a bizottság hatáskörébe tartozik.93 Március 1-jén utasította a Közalkalmazottakat Igazoló Bizottságot, hogy a Kettős Kereszt Fajvédő Etelközi Társaság tagjai nem

88 Rendezték a makói rendőrség szervezetét [...] Makói Népújság,1945 márc. 6.

89 Uo. E munkaszolgálatról: Sorsforduló 651 (2:418.); SZABÓ JÁNOS. 48.

90 CSMT CSNß 64/1945.

51 BALAZS BÉLA, 109.

»2 CSML CSNB 1945. ián. 27-ei jkv.

«3 CSML CSNB 90/1945.

134