Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
mely abból áll, hogy az elöljáróságot az ő kommunista pártjuknak alárendeltnek akarják tenni”.44 * A községi képviselő-testületek 1944 augusztusa óta nem működtek. Összehívásuk a 3180/1944. ME sz. rendeletbe ütközött volna. E rendelet szüneteltette az önkormányzatok tesületi szerveinek tevékenységét. Az alispán e rendeletre hivatkozva válaszolt Csanádpalota elöljáróságának: a képviselő-testületek működését „a m.kir. kormány felfüggesztette, így nem áll módomban annak összehívását engedélyezni”. E rendelet értelmében az elöljáróság gyakorolta a képviselő-testület jogkörét is. Néhány községben ennek ellenére összehívták a kéviselő-testületet, mivel az elöljáróság e rendkívüli körülmények között nem merte vállalni a felelősséget. Reformátuskovácsházán november 30-ára hívtak össze rendkívüli közgyűlést. Ez hozzájárult az adóbeszedés azonnali megkezdéséhez és az így befolyt összegnek kiosztásához hadisegélyként azok részére, akik a megszállás óta nem részesültek segélyben. A Lakatos-kormány 3430/1944. ME sz. rendelete értelmében megszervezett nemzetőrség helyébe éjjeliőrséget szerveztek. „Az orosz katonai parancsnokság által elrendelt élelmiszerek beszállításáról” is intézkedtek; elsősorban az elmenekültek élelmiszereit ajánlották föl. Megtárgyalták az ún. dajkailletmény kérdését, határoztak a megrongált fák kivágásról, emelték a községi kisegítő, a törvénybíró, a pénztárnok és az esküdtek fizetését, ám nem állapítottak meg fizetést az ötös tanács két kommunista tagjának, mivel „a községi háztartásban előirányzat erre a célra nincsen”. Foglalkoztak az elaggottak és elesettek ügyével, valamint az apaállat-gondozás kérdésével. A bíró a képviselő-testülettől a „rendla'vüli idők tartamára rendkívüli felhatalmazást” kért azzal az indoklással, hogy a katonaság rendelkezéseit a szükségnek megfelelően a képviselő- testület összehívása nélkül belátása szerint hajthassa végre. A képviselő-testület ezt az általános fölhatalmazást a visszavonásig megadta.46 Tudomásunk van még a nagylaki képviselő-testület üléséről is, ahol a helyi közbiztonsági szerv megalakításáról intézkedtek. Makón november 20-án a városi képviselő-testületet ideiglenesen pótló bizottság alakult, amely a képviselő-testületnek a 14/1945. ME számú rendelet alapján való megalakításáig működött, s fontos határozatokat hozott. Tudomásom szerint az országban ez volt az első, pártok és érdekképviseletek közreműködésével megalakított önkormányzati testület.47 November 24-én a szomszédos Hódmezővásárhelyen alakult hasonló összetételű — pártdelegátusokból álló — törvényhatósági bizottság. Ez arról nevezetes, hogy előzőleg, november 11-én az újonnan szervezett várostanács egyhangú határozatát magáévá téve a régi törvényhatósági bizottságot kimondta önfeloszlatását.48 4. A közbiztonsági szervezet megszervezése mindenütt az első föladatok közé tartozott. A makói polgári városparancsnok és a Vármegyei Ötös Bizottság mindent megtett, hogy szavatolja a békés munka megindításához szükséges rendet és nyugalmat. Az alispán november 25-én a következőket írta a makói rendőrparancsnokságnak: „A közrend és a közbiztonság helyreállítása érdekében hozzám intézett átiratára értesítem, hogy mindazokban a községekben, ahol az érintkezéseket fel tudtam venni, polgárőrséget szerveztem.” Hatásköri kérdés merült föl. A kommunista Igaz Lajos vezette makói rendőrség ellenében az alispán ragaszkodott az 1886: XXL te. rendelkezéseihez, melyek értelmében bűncselekmény esetében a főszolgabíró jogosult a nyomozás lefolytatására.49 44 BML Eleki főszolgabírói ír. 19/1945. os C.SMI. Csanád vm. alisp. ir. 16 789/1944. 46 BML Reformátuskovácsháza ir. Képviselőtestületi jkv. 1944. 4? VDCSMMT 1944-1945: 112 (254-256.) 4* VDCSMMT 1944-1945: 107 (248.). 144 (257-258.) CSML Csanád vm. alisp. ir. 16 453/1944. 125
