Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Balázs György: Szentes önkormányzata közigazgatása a II. világháború éviben (1939–1944)
létét megőrizhesse és biztosítsa a maga számára a fejlődést, a jobb jövő lehetőségét”, — emelte ki a polgármester, majd ekként folytatta: „A Sztójay Döme m.kir. miniszterelnök vezetésével megalakult kormány erélyes és gyors intézkedései és ezeknek az intézkedéseknek az ország közönsége által megértése és elfogadása mindezt mutatják. Ezek a gyors és erélyes intézkedések ennek a tökéletes összhangnak és a legteljesebb erőkifejtésnek a lehetőségeit akarják biztosítani, és kiküszöbölni minden olyan zavaró elemet, amelyik még nem ébredt tudatára való helyzetünknek, és nem érzi szükségességét a legmesszebbmenő áldozat vállalásnak, vagy talán más úton való haladásban, vagy másirányú cselekvésben látja érdekeink védelmét. Azt hiszem, mindannyiőnk nevében szólok, amikor ezt mondom, hogy a magyar közélet ilyen alakulását a Sztójay Döme m.kir. miniszterelnök vezetésével megalakult kormányzat kinevezését a legteljesebb bizalommal és reménységgel fogadjuk, s a legteljesebb nyugalommal... tekintünk az ő működésük elé, és a magunk részéről a legnagyobb készséggel és fegyelmezettséggel vállaljuk és végezzük irányításuk alatt mindazt a munkát, amelyet feladatkörünk reánk ró.” Külön üdvözölte azt a tényt, mely szerint az új kormányzat a főispáni tisztség betöltésére az addigi főispánt, Dr. Molnár Imrét kérte föl.62 A polgármester méltatásából félreérthetetlenül érződik, hogy az az új miniszterelnök és kormánya mellett foglalt állást. Minden bizonnyal ez a megnyilvánulás hivatali kötelességből eredt. Sztójay miniszterelnökké történő kinevezése viszont a magyar politikai élet egyre jobbra tolódását jelentette, és a mind teljesebb elkötelezettségét Németország mellett a háború értelmetlen továbbfolytatására. Ez pedig már nem szolgálta az ország további érdekeit. A képviselőtestület jegyzőkönyvének tanúsága szerint a testület utolsó közgyűlését a Horthy-korszakban 1944. június 28-án tartotta, amelyen a 80 tag közül mindössze 21 városi képviselő jelent meg, azaz 26,25 %. Az ülésen Dr. Kanász Nagy Sándor polgármester elnökölt, s a jegyzőkönyvet Dr. Nagy József főjegyző, polgármester helyettes vezette, amelyet a nyári szünet miatt augusztus 4-én: Dr. Kanász Nagy Sándor, Dr. Nagy József, Iliász Nándor, Tóth Lajos és László Lajos hitelesítettek.63 Az utolsó közgyűlésen olyan érdemi döntés nem született, melyről szót kellene ejteni. Már 1944 tavaszától, ahogyan a helyzet hadi szempontból súlyossá vált, a kormány az intézkedéseit ennek megfelelően hozta meg a közigazgatásra vonatkozóan is. A körülmények hatására a kormány ekkor a helyi polgári közigazgatás mellett fokozatosan katonai közigazgatást épített ki. Az 1939-ben hozott honvédelmi törvény alapján jelent meg 1944. április 4-én az 1500/1944. számú kormányrendelet a hadműveleti területekre vonatkozó különleges közigazgatási szabályokról. A rendelet kimondta, hogy az egyes hadműveleti területeken — melyeket esetenként a minisztérium határozott meg — minden „állami, törvényhatósági és községi hatóság, hivatal és intézmény, valamint kormányhatósági felügyelet alatt álló minden testület és szervezet felett” a kormány által kinevezett hadműveleti kormánybiztos rendelkezik. Legfontosabb feladata volt a kormányzati szervek utasítása alapján az utolsó hetekben is a belső rendet fenntartani. A kormánybiztos jogai közül a legalapvetőbbek közé sorolható, hogy ..személyi és dologi kiürítés tekintetében” saját hatáskörben rendelkezhetett.64 A fenti rendelkezés arra vall, hogy a háborús közigazgatás felépítésének elveit a kormányzat időben kidolgozta, amit a kényszerhelyzet diktált. Hiszen az ország más téren is kényszerpályán mozgott. 62 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. jkv. 1944. április 28. 94/kgy.sz. 63 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. jkv. 1944. június 28. kg^y.sz. nélkül. 64 TAKACS EDIT: Szentes a második világháború alatt és a város népidemokratikus fejlődésének kezdeti szakasza (1939—1944). Doktori disszertáció. Szentes. 1982. 179. 114
